A publicista úgy vélte, a helyes megoldás az lenne, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank súlyosan eladósodott szegény országok számára kitalált programjainak mintájára csak azt követően engednének a hitelezők az adósságból, hogy Athén teljesíti a pontosan meghatározott reformelvárásokat. „Ez hasznára válna Görögországnak, amely politikai és gazdasági korszerűsítésre szorul” – írta Wolf, aki szerint ugyan az adósságelengedés okozhat problémákat, de kisebbeket, mint ha Görögországot „a farkasok elé vetik”.

Vissza kell fizetni a pénzt

A görögök követelésének, hogy könnyítsenek a terheiken, a publicista szerint két moralizáló érv állja útját. Az egyik, hogy a kölcsönadott pénzt vissza kell fizetni, bármibe is kerül. „Nagyjából ez a mentalitás tartotta fenn az adósok börtöneit” – írta a szerző, felhívva a figyelmet, hogy a hitelezőknek is erkölcsi kötelességük felelősen eljárni, ha pedig olyannak adnak pénzt, akiről sejthető, hogy nem tud fizetni, megérdemlik a következményeket.

A másik érv, hogy az eurózóna már így is rendkívül bőkezű volt. Ám Wolf szerint a hitelek mindössze 11 százaléka szolgálta a görög állam működésének biztosítását, túlnyomó többsége a hitelezőkhöz került vissza lejáró követelések és kamat formájában. Fogalmazása szerint „őszintébb, de túl kínos” lett volna közvetlenül a hitelezőknek adni a pénzt. „Az adósságelengedés normális dolog” – mutatott rá Wolf, emlékeztetve, hogy Németország is számos alkalommal volt ennek haszonélvezője.

„Amit nem lehet visszafizetni, azt nem fogják visszafizetni” – állapította meg a Financial Times szerzője, leszögezve egyúttal: téveszme azt gondolni, hogy a görögök egy nemzedéken át nagy költségvetési többletet fognak termelni, hogy visszafizessenek olyan pénzeket, amelyekkel hitelező államok magánbefektetőket mentettek meg saját ostobaságuktól.

Mi lenne kényelmes?

A politikailag kényelmes megoldás ezzel szemben az „ítéletnap” további elhalasztása, a kamatterhek csökkentése és a futamidők kitolása. Ezzel elkerülhető lenne, hogy más válság sújtotta országok is adósságuk elengedését követeljék, de nem fogja meghozni azt az eredményt, amelyre égető szükség lenne.

Veszélyes út is van

Martin Wolf a veszélyes forgatókönyvnek azt tartja, ha Görögországot a fizetésképtelenség irányába kényszerítik. Ez végső soron azzal fenyeget, hogy Görögország kénytelen kilépni az eurózónából. „Ez rövid távon bizonyosan katasztrofális lenne Görögország számára, és valószínűleg egy nemzedékkel visszavetné a modernizációt” – állítja Wolf. A szerző szerint ezen túlmenően krónikus instabilitást is okozna, mert a monetáris unió hitelessége elveszne.

„Az eurózóna létrehozása tagjainak vélhetően a második legrosszabb monetáris ötlete. A legrosszabb a megszüntetése volna” – vélte a publicista arról írva, hova vezethet a görögök távozása.