„Ma az Amerikai Egyesült Államok megváltoztatja a viszonyát a kubai néppel” – jelentette ki szerda este Obama a Fehér Házban. Hozzátette, „sem az amerikai, sem a kubai embereknek nem érdekük egy olyan merev politika fenntartása melynek gyökerei olyan korból erednek, amikor a többségünk még meg sem született” – írja a Bloomberg.

Az együttélés művészete

Castro kijelentette, „fejlődés, amelyet elértünk azt mutatja, hogy számos problémára megoldást lehet találni”. „Meg kell tanulnunk a civilizált együttélés művészetét a fennálló kulturális különbségek ellenére is” – mondta a kubai vezető Havannában.

A kubaiak számára a javuló kapcsolatnak nyers gazdasági racionalitása is van, miután a hagyományos támogatóinak számító Oroszország és Venezuela szerepe jelentősen gyengült a zuhanó olajárak következtében.

A megegyezésben kiemelkedő és különös szerepe van Ferenc pápának, aki első latin-amerikai egyházfőként személyesen járt közben Obamánál és Castrónál egyaránt.

Gyors haladás

A tavasz óta zajló magas szintű kormányközi tárgyalások eredményeként továbbá három kubai hírszerző foglyot cseréltek ki egy amerikaira, aki immáron 20 éve ül börtönben. Kuba emellett beleegyezett, hogy szintén elenged 53 személyt, akiket politikai fogolyként tartottak számon (közülük néhányat már korábban elengedtek) – nyilatkozták névtelen források a hírportálnak.

Kőkemény szigor

A Kubával folytatott kereskedelmet az Egyesült Államok szigorúan tiltotta az elmúlt fél évszázadban a hidegháború miatt. Az USA-nak 1961 óta nem volt normális diplomáciai viszonya szigetországgal, majd 1977-től a hivatalos kapcsolat teljesen megszakadt. Azóta az amerikai külügy a kubai svájci nagykövetségen keresztül érvényesítette az érdekeit.

Források szerint az USA vezetése gyorsan kíván cselekedni. Heteken belül életbe léphet a szabályozás, amely lehetővé teszi az amerikai nagykövetség megnyitását Kubában. Emellett Obama arra biztatja a Kongresszust, hogy „őszinte és komoly vitában” tárgyalják meg a Kubával szembeni embargó teljes eltörlését. Néhány kubai-amerikai törvényhozó egyébként már előre megígérte, hogy blokkolni fogja az elnök terveit.

Ez utóbbi például azért érdekes, mert bár az amerikai adminisztráció meg fogja könnyíteni a beutazást Kubába, a tisztán turizmus céljából történő beutazáshoz a teljes embargót fel kellene oldani.

Gazdasági eredmények

Haladást jelenthet azonban, hogy az ezentúl Kubába utazó amerikaiak fizethetnek majd például hitelkártyával a szigetországban, és 100 dollár értékben vihetnek haza eddig illegálisnak számító kubai szivart.

Emellett az amerikai vállalatok exportálhatnak majd távközlési berendezéseket, mezőgazdasági és építőipari termékeket, illetve kisvállalkozások számára szükséges egyéb anyagokat. Az USA pénzintézetei pedig bankszámlákat is nyithatnak majd Kubában.

Előnyös könnyítések

A kubai-amerikaiak számára a jelenlegi évi 2000 dollárról 8000-re emelkedik a hazautalható pénzösszeg mértéke. Az említett exportlehetőségek pedig elsősorban a felívelőben lévő kubai magánszektort, ezen belül is a kisvállalkozások, illetve a mezőgazdaság területét célozhatják majd.

Az elnök emellett elrendelte, hogy az amerikai Külügyminisztérium vizsgálja felül Kuba státuszát, mivel az ország 1982 óta úgy van számon tartva mint a terrorizmus állami támogatója.

Kuba pedig azt ígérte, hogy szélesebb internet hozzáférést fog biztosítani a lakosai számára, illetve megkönnyíti a telekommunikációs érintkezést a két ország állampolgárai között.