A technológiai fejlődés nemcsak azt tette lehetővé, hogy eddig soha nem tapasztalt gyorsasággal vegyük fel a kapcsolatot bárkivel, hanem a munka hatékonyságát is rendkívüli módon megnövelte. Az előrelépés árnyoldala azonban az, hogy elérkeztünk a soha véget nem érő munkanapok világába – írja a Time magazinban Dan Schawbel.

A luxussá vált szabadidő

Évekkel ezelőtt a szakemberek még megengedhették maguknak azt a „luxust”, hogy csupán napi 8 órát dolgozzanak. A munkaidő lejártával pedig jöhetett a pihenés, időt szentelhettek a családjuknak és a szabadidős tevékenységeiknek. Ez volt az az időszak, amikor még zavartalanul haza lehetett menni megvacsorázni vagy beülni egy moziba anélkül, bárki megzavarta volna az embert. Mára viszont a munka sokkal inkább úgy működik, mint a szülői élet – soha nem lehet igazán kikapcsolni. Ha ma valaki csak 8 órát dolgozik, az vagy lemarad a versenyben, vagy naplopónak tűnik, vagy mindkettő – mondja Schawbel.

Egy tanulmány szerint az amerikai dolgozók 81 százaléka munkaidő után is figyeli a céges emaileket, sőt 55 százalék még este 11 után is ránéz a fiókjára. Bár a munkavállalóktól manapság általánosan megkövetelik, hogy egész nap elérhetők legyenek, az Y generáció felé támasztott elvárások az átlagosnál is magasabbak. Számukra – mint a digitális bennszülöttek első generációjának – ez az életforma szinte természetes, és a rugalmasság miatt sokszor még akár előnyös is lehet. Mindazonáltal komoly veszélyt jelent a magánélet súlyos sérülése.

Az élet teljes átalakulása

Schawbel és társainak tanulmányából az is kiderül, hogy az Y generáció esetében az életforma döbbenetes átalakulásával állunk szemben. Ezen nemzedék 10 tagjából 9 azt állítja, hogy bárhol és bármikor képesek hozzáférni az információkhoz, ezzel szemben viszont 73 százalékuk úgy érzi, el is várják tőlük, hogy éjjel-nappal elérhetők legyenek.

Ugyanez a kutatás azt is megállapította, hogy – nem meglepő módon – a HR menedzserek szerint az Y generáció 82 százaléka jobban ért a technológiai eszközökhöz, mint az idősebb nemzedékek tagjai. Mivel pedig a fiatalok életének szerves része a közösségi média, az esetek többségében a szakmai és a magánélet szoros kapcsolatban áll egymással. Éppen ezért alakulhatott ki körükben az a hozzáállás, hogy a munkahelyi emailek figyelése az irodán kívül is alapvető elvárásnak számít.

Ezek a várakozások nem feltétlenül rosszak, amennyiben kompromisszumokkal járnak együtt. A legnagyobb előny egyértelműen az, hogy a rugalmasabb munkaidő mellett teljesen átalakul a fiatal generációk tagjainak élete. Egyre kevésbé beszélhetünk kötött, 8 órán át tartó irodai robotról, mely átalakulás megnyithatja a teret a szabadabb magánélet felé is, amely így már nem csak az estékre vagy a hétvégékre korlátozódik.

A 24 órás munkanap

Noha a rugalmas munkaidő a tradicionálisnál jóval kedvezőbb és szabadabb életformákhoz is vezethet, van egy hatalmas hátránya is. Soha nem lehet ugyanis teljes egészében elszakadni a munkától. Ez pedig akkor válhat igazán kritikussá az Y generáció tagjai számára, amikor például gyereket nevelnek, és rájönnek, nem is olyan könnyű fenntartani a folyamatos kapcsolatot a magánélet és a szakma között – írja Schawbel.

A szerző szerint ezen életforma menedzselésének leghatékonyabb módja, ha a fiatalok a vállalkozókhoz és a szabadúszókhoz hasonlóan a saját kezükbe veszik az életüket. Vagyis alaposan felépítik a napi teendőket a szakmában és a magánéletben egyaránt, hogy aztán prioritásokat felállítva hatékonyan elkormányozhassanak a teendők útvesztőjében.

Vállalati átalakulás

Számos vállalat ráadásul úgy alakítja a munkakörülményeket, hogy szinte kivitelezhetetlen legyen a munka-élet egyensúly megteremtése az egyre egyensúlytalanabb világunkban. A Virgin vagy a Netflix például olyan rendszert dolgozott ki, melynek alapja, hogy a munkavállalók korlátlanul és bármikor elmehetnek szabadságra. A szerző szerint ez egyrészt rendkívüli rugalmasságot jelent, másrészt viszont megvan az a hátulütője, hogy a nyaraló alkalmazottak nem egyfajta „jutalomként” élik meg a vakációt, és ezért aközben is a munkán jár az eszük.

A technológiai fejlődés nemcsak a munkaidő, de a munkahely kérdését is alapjaiban alakítja át. A legtöbb munka ugyanis szinte bárhonnan elvégezhető az elektronikus eszközök segítségével. Ezzel szemben sok társaság még mindig nem rajong a rugalmas munkafeltételekért, amire az Y generáció tagjai élesen reagálnak is. Schawbelék kutatása szerint az Y generáció amerikai tagjainak 79 százaléka fontolgatja, hogy otthagyja a régi, hagyományos rendszer szerint működő állását, és valamilyen formában az önfoglalkoztatást választja. Ezzel nyilvánvalóan összefüggő tény, hogy a megkérdezettek 82 százaléka szerint a technológiai változások könnyebbé tették, hogy valaki saját üzletet indítson be.

Schawbel összességében azt a tanácsot fogalmazza meg, hogy az Y generáció tagjainak érdemes sokkal szervezettebb életet élniük, hogy megbirkózzanak az új kor kihívásaival, és elegendő idejük maradjon a magánéletre is a munka mellett. Megjegyzi mindazonáltal, hogy a korlátlan munkanapok korlátlan lehetőségeket is rejtenek magukban.