Az internet – az adatközpontok, intézményrendszerek, szerverek működéséhez – nem kis energiára van szükség. A világháló terjeszkedésével egyre többre. Prognózisok szerint az internet globális működtetéséhez szükséges energia 2020-ra jelentősen növekszik.

Zöld internetet teremtenek a válalatok

Ezért sem mindegy, hogy az információtechnológiai vállalatok, a szektort reprezentáló ,,nagyágyúk” hogyan állnak ehhez a kérdéshez. Amint az utóbbi időszak tendenciái mutatják, az IT cégek háza táján új szelek fújdogálnak. Ez derül ki a Greenpeace közelmúltban nyilvánosságra hozott Zöldre kattintva: Hogyan teremtik meg a vállalatok a zöld internetet? (Clicking Green: How Companies are Creating the Green Internet) című elemzésében.

Az IT-óriások – a tanulmány szerint – egyre többet tesznek azért, hogy ,,kizöldüljenek”. A Tengerentúl élenjárói közé tartozik az Apple, a Google, a Facebook, Európában a többi között SAP vállalat. Példájukra szüksége is van, mivel becslések szerint 2017-re a világ lakosságának több mint a fele, nagyjából 3,6 milliárd ember dolgozik, szórakozik, játszik, tévézik és hallgat zenét az interneten. A felhasználók tevékenységének az adatait óriási szerver centrumokban tárolják, amelyek összességében embertelen nagyságú energiát fogyasztanak.

Az interneten átáramló adattömeg ennek megfelelően 2017-re számítások szerint megháromszorozódik. Ezekben a folyamatokban a legnagyobb ,,adatfaló” és energia felhasználó az audió és video rendszer. Egy 2011-es felmérés úgy becsület, hogy az úgynevezett felhőszolgáltatás 684 terrawattórát használt fel. Az interaktivitáshoz szükséges áramfelhasználás – számítások szerint – 2020-ra megháromszorozódik. Megfigyelhető az is, hogy a felhasználók egyre nagyobb mértékben tárolják adataikat a saját komputereiken kívüli tárolóhelyeken.

Zöld árammal működének a nagyok

Ebben a helyzetben különösen jó hír, hogy olyan hatalmas IT-vállalatok, mint az Apple, a Facebook, vagy a Google az elkövetkező időszakban az adatközpontjaikat és az irodáikat száz százalékban ,,zöld árammal” kívánják működtetni. A tapasztalatok szerint ennek több oka is van. Egyrészt az, hogy az alternatív energia használatával valamennyi pénzt spórolhatnak meg, ami nem mindegy az ilyen hatalmas cég költséginek számításakor. Másfelől az sem elhanyagolható, hogy a felhasználók, akik között jócskán akadnak óriáscégek, a zöld energia felhasználást kedvezően számolhatják el a saját széndioxid kibocsátási mérlegükben.

A ,,zöldülés” folyamata összetett. Akadnak cégek, amelyek a nyilvános hálózatról veszik az áramot, de úgynevezett zöld tanúsítványokat (cetifikát) vásárolnak hozzá. Ezt a módszert a zöld szervezetek meglehetősen kritizálják, mert szerintük ebből a pénzből nem keletkeznek megújuló-energetikai befektetések.

Más vállalatok zöldenergiát előállító cégektől, napenergia, szélenergia parkoktól közvetlenül vásárolják a a villamos áramot. Ez azért is jó, mert segít az új környezettudatos ügyfelek megnyerésében. Sok vállalat direkt invesztál szél- és naperőművekbe. A Google egy milliárd dollárt ruházott be tizenöt nap- és szélenergia parkba.

Energiaváltás korszakába lép az internet

Figyelemre méltó az Apple törekvése is. A világ legnagyobb tőzsdei cége Észak Karolina-i és Nevadai adatközpontjait naperőművel előállított villamos energiával kívánja működtetni. Éjjel, amikor a napkollektorok nem termelnek energiát a berendezések átkapcsolnak a geotermikus energiára. Az Apple már jelenleg is négy szerverparkját teljesen zöldenergiából származó árammal látja el.

Európában a szoftveróriás, a SAP nyilvánította ki, hogy az év végéig a teljes szükségletét megújuló energiából akarja biztosítani. Elsősorban a certifi8kát kereskedelmen keresztül akarják megoldani ezt a céljukat.

A környezetvédelmi szervezetek és szakemberek nagyra értékelik a világ jelentős cégeinek a kezdeményezését. Egyenesen úgy fogalmaznak, az internet jelenleg az energiaváltás korszakába lépett. Az ilyen nagy cégek, mit az Apple, a Google, Facebok, vagy a SAP törekvései mutatják világosan ezt az új trendet.