2024 március 29

Dollármilliárdokért épülnek a jövő városai

„Régen a folyóparton épültek a városok, aztán az autópályák mellett, a jövőben azonban a kommunikációs hálózatok és új infrastruktúrák mellett épülhetnek fel” – mondta el beszédében a politikus. Szerinte ez megoldás jelenthet az urbanizálódó ország gondjaira, emellett versenyben maradnak Kínával is. Az okosváros projekt Modi politikájának központi eleme lett. Júliusi bejelentése szerint 1,2 milliárd dollár tőkét fektethetnek be a következő évben külföldi és indiai befektetők – írta a cnn.com.

Milyen az az okosváros?

Bár a kifejezésnek nincs egyértelmű és általánosan elfogadott meghatározása, általában olyan városokra értik, ahol a problémákat informatikai megoldásokkal kezelik. Figyelik a víz- és energiafelhasználást, a forgalmat és a biztonságot, az ezek alapján szerzett adatok egyből eljutnak a városi adminisztrációhoz. Automatizálhatják például a szemétszállítást, a lakosság pedig különböző applikációkkal értesülhet egyebek mellett a forgalomról, dugókról. Kényelmesebb, élhetőbb környezetet teremtenének ezeken a településeken.

A meglévő városok is alkalmazhatják az intelligens technológiai megoldásokat, az okosvárosokat azonban a semmiből építik fel, ezért az első lakók beköltözése előtt kezelhetnek olyan kérdéseket, mint a túlnépesedés vagy a környezetszennyezés. „Előre felkészülhetünk például arra is, ha mondjuk megtámadnák a városi irányítást – mondta el Rahul Sharma, az IBM munkatársa. – India egy fantasztikus lehetőség számunkra, ahol nem kötnek gúzsba minket a már meglévő technológiák.”

Nem maradt el a kritika

Nem lehet tudni, hogy mindez csak üres szlogen vagy egy valóban megvalósítható terv. Már kritika is érte a projektet: egy olyan országban, ahol az alapvető infrastruktúra is hiányzik, nem futurisztikus ötletekre kéne összpontosítani. Rutul Joshi, a CEPT Egyetem professzora szerint az lenne az igazi okosváros, ha mindenkinek lenne tető a feje felett, WC a házában és rendes tömegközlekedés. Az intelligens város projekt munkálatait már megkezdték India Gudzsarat államában, ahol korábban Modi főminiszter volt.

Más országok is foglalkoznak okosvárosi projektekkel, többek között Dél-Korea, az Egyesült Arab Emírségek és Kína. Utóbbi létrehozott erre egy 8 milliárd dolláros befektetési alapot is.

Külföldről jöhet a pénz

Modi még nem árult el részleteket arról, hogy mikor és hol épülhet meg a 100 város, de a tervek szerint ez a szám tartalmazza a régi városok korszerűsítését is – mondta el Venkaiah Naidu lakásügyi és városfejlesztési miniszter a The Ecomomic Timesnak.

Leginkább az Újdelhi és Mumbai közötti folyosón kezdhetnek építkezésekbe. Ez a terület köti össze az ország politikai és pénzügyi központját. Több államot is magában foglal különleges gazdasági zónákkal, amelyek adókedvezményekkel csábítják a külföldi tulajdonú vállalatokat. Érdeklődő pedig bőven akad. Egy japán befektetési cég 100 millió dollárral szállna be, a szingapúri külügyminiszter pedig ajánlatot tett egy okosváros felépítésére. George Osborne brit pénzügyminiszter a közelmúltban 1 milliárd fontos hitelkeretet ígért a brit cégeknek, ha befektetnek az indiai infrastruktúrába.

Az biztos, hogy sok városra lesz szükség, mivel az előrejelzések szerint 2030-ig 590 millió fővel növekszik majd India lakossága.

Gudzsarat, a mintaállam

Gudzsaratban már szereztek tapasztalatot a jövőt tervező politikusok, hiszen ebben az államban születtek az első okosváros projektek. „Nagyon sok indiai város küzd az infrastrukturális beruházásokkal, de a többség csak szociális megoldásokig jutott – mondta el Rutul Joshi professzor. – Gudzsarat azonban teljesítette az ígéreteit.”

Az egész Modi egy shanghaji látogatásával kezdődött, amely után a politikus meghirdette nagyszabású elképzelését. A Gujarat International Finance Tec-City (GIFT) projektben egy mesterséges szigeten építik fel az indiai Wall Streetet. Az új város éke a 80 emeletes Gyémánt torony lenne. A városba automatizált szemétszállítást és megújuló energiaforrásokat terveztek.

Az építkezés elkezdődött, két 28 emeletes torony már elkészült. A teljes megvalósítást 2020-ra ígérik. A vállalatok érdeklődése először lanyha volt, de most már egyre többen bérelnének ingatlant az új városban, mivel alacsony működési költséget és adókedvezményt ígérnek az állam döntéshozói.

Dholera: az állam és aktivisták harca

Az állam másik nagyszabású projektje lett Dholera. Az állam déli részén egy 920 négyzetkilométeres területen építenék fel a várost. Kétmillió embernek adhatnak munkát és lakhatást a 2040-re elkészülő településen. Világszínvonalat, csúcstechnológiát és luxust ígérnek a jövő városlakóinak.

Dholera ellen több helyi aktivista is tiltakozott már. A kiszemelt területen több mint 40 ezer ember él elsősorban mezőgazdaságból. A tiltakozók szerint az ő életkörülményeikre senki nem gondol az állami vezetésből. Az itt élők a város építésével elveszíthetik a megélhetési forrásaikat, és nem lesz munkájuk. Az állam kompenzációt ígér nekik, de az aktivisták szerint ez nem elég. Szerintük nem kellenek új városok, hanem a vidékieknek kéne megfelelő szolgáltatásokat nyújtani.