A kérdés azért kerül időről időre a figyelem középpontjába, mivel a tiszta ivóvízhez jutás a világ egyik legnagyobb globális gondja. Mi, magyarok, aki bővelkedünk az egészséges vízben, legfeljebb akkor érezzük a probléma súlyát, amikor kifizetjük a gyakran igencsak borsos számlát.

Kilencszázmillió ember nem jut tiszta vízhez

A készletek eloszlása azonban egyenlőtlen, s a Föld más vidékein naponta emberek ezrei halnak meg a tiszta, iható víz hiánya miatt. Becslések szerint mintegy kilencszázmillió ember nem jut tiszta ivóvízhez.

Nincsen olyan áruféleség, amely előállításához ne lenne szükség vízre. Amikor beülünk egy autóba, vagy felveszünk egy ruhát, nem is gondolunk arra, hogy gépkocsink, vagy kabátunk mennyi víz elhasználásával készült. Márpedig ez utóbbi, a textilipar, meglehetősen nagy vízfelhasználó. Számítások szerint egy kilogramm pamut előállításához mintegy tízezer liter víz szükséges. Ha farmernadrágunk, mondjuk hetvenöt gramm, akkor annak gyártásakor legkevesebb hétezerötszáz liter vizet használtak el. Ennek a mennyiségnek a hetvenöt százaléka a termőföldek öntézésére megy el, a másik huszonöt százalékot az ipari termelés emészti fel.

Lábnyom jelzi a vízfehasználást

Egy-egy ország lakóinak fogyasztását úgynevezett vízlábnyom elnevezésű mutatóval mérik. A vízlábnyomunk azt jelzi, hogy mennyi vizet használunk el közvetetten és a fogyasztási cikkeinken keresztül összesen. A világ első számú gazdaságában, az Amerikai Egyesült Államokban ez a mennyiség például évi 2840 köbméter. Európa legnagyobb gazdaságának, Németország egy-egy lakójának a vízlábnyoma évi 1430 köbméter.

A takarékoskodást a tiszta vízzel számos nagyvállalt is felismerte. A világ egyik legismertebb divatcége, a Levi Strauss menedzsmentje elhatározta, hogy a maga módján hozzájárul ahhoz, hogy enyhüljön a vízfelhasználás globális problémája. Az elképzelések két lehetséges irányt jelöltek meg. Az egyik maga a termeléshez szükséges víz mennyiségének csökkentésre, a másik pedig az elhasznált víz újra hasznosítására irányult.

A Levi Strauss már lépett 

A divatcég 2011-ben bevezette a Water-Less kollekcióját. Ezekben az árukban a gyártó huszonnyolc százalékkal kevesebb vizet használ fel. A vállalat arról számolt be a honlapján, hogy százezer olyan általuk előállított jeans-t teszteltek, amelyet száz százalékban ,,újrahasznosított” víz felhasználásával gyártottak. Az információik szerint tizenkét millió liter vizet sikerült megspórolniuk ilyen módon.

A Levis egyébként már húsz esztendeje foglalkozik az általa elhasznált víz tisztításával. A tényleges megoldáshoz azonban a közelmúltban jutottak. Egy kínai cég szállít a számukra olyan vízvisszaforgató rendszert, amely majdhogynem tisztábbá teszi az ipari termelés után kibocsátott vizet annál, mint, ami beérkezett. Hasonló vízvisszaforgató rendszer üzembe helyezését tervezik jelenleg Nicaraguában és a világ több táján is.

Magyarországon is készült tanulmány

Miközben a világ tájain nagy erőfeszítéseket tesznek a tiszta víz biztosítására, nálunk a vízlábnyom meghatározása is gyerekcipőben jár. Igaz, mi dúskálunk az ívóvízben mások viszont szomjan halnak. 2010-ben készített egy tanulmányt Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán Neubauer Éva ,,Vízlábnyom Magyarországon” címmel (Konzulens: Dr. Fogarassy Csaba, egyetemi docens), amelyben ez áll: mivel a vízlábnyomszámításhoz speciális adatokra van szükség több, az ügyben érdekelt és gondoltam járatos szervezettel vettem fel a kapcsolatot, de sajnos kevés eredménnyel. E-mail-ben történt levélváltások során kiderült, hogy a KSH-nak szinte semmilyen ipari vízfelhasználási adat nem áll eddig, a dolgozat készítéséig rendelkezésére.

Időközben készültek azonban összesítések. A publikációk szerint a legnagyobb vízlábnyoma az USA-nak van (2,48 millió liter), a legkisebb Jemennek van (619 ezer liter), Magyarország évi 750 ezer literrel a lista vége felé található.