Vállalati szektorba és bankokba vándorolt a tőke
Az MNB szakértői szerint a régiós összevetésben nagy külső finanszírozási képesség melletti tőkebeáramlás teszi lehetővé azt, hogy Magyarország külső eladósodottsága folyamatosan csökkenjen.
A jelentés a közvetlentőke-beáramlás tényezőit vizsgálva rámutat arra, hogy 2006 óta a beáramlás – a tőkevonzó képesség szempontjából lényeges friss, működőtőkével szemben – inkább a Magyarországon már jelenlévő cégek itt termelt profitjának visszaforgatásából származott, és egyre nagyobb szerepet kapnak a tulajdonosi hitelek is. A részesedés jellegű befektetések (a friss működőtőke) 2003-tól kumulált tranzakciója negatívba váltott, amelyben nagy szerepe van annak, hogy 2009 és 2012 végén, valamint 2013 első felében a részesedés jellegű befektetést vállalatcsoporton belüli, tulajdonosi hitellel váltották ki.
A nettó tőkebeáramlás (FDI) emelkedése döntő részben a bankrendszerbe érkező működőtőkéhez köthető, miközben a vállalati szektorhoz a válság kitörése óta nettó értelemben nem áramlott közvetlen tőke. Az adatok szerint a válság kitöréséig inkább a vállalati szektorba, ezt követően pedig inkább a bankrendszerbe érkezett nettó működőtőke, és a külföld csak jóval kisebb arányban finanszírozta a vállalatokat a működőtőkén keresztül. Az éves közvetlen tőkebefektetések jellemzően 0,5-1,0 milliárd euró körül alakulnak.
Európából érkezik a pénz
A partnerországok szerinti bontást nézve a Magyarországon 2012-ben befektetett nettó működőtőke-források több mint 90 százaléka európai forrásokból – közel 40 százaléka Németországból – származik. A külföldiek nettó közvetlen tőkebefektetései 2008 és 2012 között csak kismértékben, 2 milliárd euróval nőttek, miközben a bruttó elszámolások szerint több mint 15 milliárd euróval bővültek.
A nettó közvetlen-tőkebefektetések legnagyobb – és egyre növekvő súlyú – forrása Magyarország számára Európa. Míg 2008-ban a források közel 80, addig 2012-ben már több mint 90 százaléka Európából származott. Németország mellett olyan európai országok fektettek be nagyobb összegeket Magyarországon, mint Ausztria, Hollandia, Luxemburg és Franciaország. Érdemes megemlíteni Szlovákiát is, ahol a magyarországi székhelyű cégek stabil tőkebefektetők voltak az elmúlt években- közölte az MNB. A Németországból származó működőtőke szerepe a válság kitörése óta jelentősen növekedett. Míg a német közvetlen tőkebeáramlás részaránya a teljes beáramláson belül a válság előtt átlagosan mintegy 35 százalékos volt, addig 2009-et követően meghaladta a 65 százalékot.
Európán kívül az amerikai kontinens, azon belül is a közép-amerikai régió és az Egyesült Államok rendelkeztek nagyobb mértékű magyarországi tőkebefektetéssel, de ezek nettó mértéke 2012-re jelentősen mérséklődött.
Mely ágazatok népszerűek?
A jelentés szerint míg néhány ágazatban csökkent a külföldiek közvetlentőke-befektetése az elmúlt években, addig a járműgyártás és az egyéb monetáris közvetítés ágazatban kiugróan növekedett az FDI. Az egyéb monetáris közvetítést végző ágazat esetében a jelentős bővülés – 2008 óta több mint 3,5 milliárd euró értékben – részben a bankok veszteségei miatt szükségessé vált tőkeemelésekhez kötődött.
A járműipari befektetés pedig annak ellenére nőtt számottevő mértékben, hogy az elmúlt időszak egyik legnagyobb beruházása nem csupán friss működőtőkéből, hanem külföldi hitelből valósult meg. A tőkebefektetés a kereskedelmi vállalatok és az energiaszektor esetében is közel 2 milliárd euróval bővült – olvasható az MNB jelentésében.
