„Felszólítom a négy nagy hitelminősítőt, kezdjék meg Magyarországgal a felminősítésről szóló tárgyalásokat” – mondta Matolcsy György a Napi.hu gazdasági hírportál a Makropálya német módra című fórumán, ahol Olli Rehnt lemondásra szólította fel, mert szerinte hibázott, az EU rossz gazdaságpolitikát folytatott.

Van még mozgástér az enyhítésre

Az MNB monetáris politikájának egyetlen horgonya van, a középtávú 3 százalékos inflációs cél. A jegybanknak nincs árfolyamcélja, nincs kamatcélja, foglalkoztatási célja, az MNB-nek nincs semmilyen más célja a közép távú inflációs célon kívül – jelentette ki.

A monetáris politika reformját a gazdaságpolitika reformja tette lehetővé a jegybankelnök által elmondottak szerint. Az MNB időben tartósan alacsony inflációval számol, van még valamelyes mozgástér a monetáris enyhítésre.

Már nincs vesztesége a jegybanknak

Az MNB elnöke kiemelte: 2013 végén nulla közeli eredményt vár a jegybank, holott az előző jegybanki vezetés jelentős veszteséggel számolt; 80-100 milliárd forintot hoz az alapkamat-csökkentési ciklus.

Matolcsy György szerint az Európai Uniónak (EU) új, inflációs célt követő fiskális politikára van szüksége, hogy beinduljon a gazdasági növekedés, és az EU elkerülje a japán példát, a már másfél évtizede zajló deflációt.

Javaslat az uniónak

Az EU elhibázott gazdaságpolitikát folytat az elnök szerint; új, a jegybankihoz hasonló, inflációs célt követő fiskális politikára van szüksége az EU-nak. Ezért azt javasolja, hogy „egy keynesi fordulat keretében” az unió tűzzön ki célul 25 százalékos beruházási rátát, és ehhez térjenek át egy 2-4 százalékos inflációs sávot kitűző célkövető rendszerre.

Indítványozta, hogy kettőzzék meg a nemzeti költségvetéseket: a folyó költségvetési hiányokat tartsák 3 százalék alatt és dolgozzanak ki egy másik, fejlesztési költségvetést is, amellyel a beruházásokat élénkítenék.

Ezekhez a fejlesztési költségvetésekhez a pénzt szerinte úgy teremthetnék elő, hogy az EKB megvásárolná az államok által kibocsátott, Matolcsy György által „future investment bondoknak” nevezett kötvényeket.

Elismerés az EKB vezetésének

Matolcsy György kifejtette: napjainkban már látható, hogy az Európai Unió megindult a japán úton, hozzátéve, ma az EU legkockázatosabb forgatókönyve szerint megismétli a hosszú stagnálást, és bekövetkezik a Japánban érvényesülő defláció.

A magyar jegybankelnök elismerően szólt a Mario Draghi vezette Európai Központi Bankról, mert az megelőzte az eurózóna összeomlását, de hangsúlyozta: minthogy monetáris eszközökkel nem lehet növekedési pályára állítani a gazdaságot, a fiskális politika eszközeire van szükség az Európai Unióban.

A jegybank elnöke aláhúzta: az Európai Uniónak egy tartaléka van, az infláció, az inflációs célt 2-4 százalékra kell felemelni, ennek nincs kockázata.

A sikeres út

Matolcsy György a nem hagyományos és hagyományos gazdaságpolitika összehasonlítása kapcsán kitért arra: strukturális reformok nélkül nem érhető el fenntartható GDP-bővülés, magas foglalkoztatási szint és pénzügyi egyensúly. Rámutatott: a reformok ugyanakkor az első években többet visznek, mint hoznak, ezért vagy hitelből, vagy megszorító programokkal, vagy tehermegosztással kell a reformokhoz szükséges pénzeszközöket biztosítani.

Jelezte: a strukturális reformok és a megszorító programok keveréke rendszerint kudarchoz vezet, mert a megszorítások politikai instabilitást okoznak, meggyengülnek vagy megbuknak a kormányok, ezért lassítják, vagy állítják le a strukturális reformokat. Sikeres viszont az a nem hagyományos válságkezelés, amelyben a strukturális reformok a tehermegosztásra épülnek – hangsúlyozta.

A sikerek

Matolcsy György kiemelte: a tehermegosztás megőrzi a politikai stabilitást, így a kormányok időt nyernek a strukturális reformokra majd hosszútávon fenntartható pénzügyi egyensúlyt teremtenek. Kiemelte: az európai válságkezelés versenyében elbuktak a csak hagyományos eszközökre építő gazdaságpolitikák.

Aláhúzta: Magyarországon a nem hagyományos eszközökkel megvalósított strukturális reformok gazdasági-pénzügyi fordulatot hoztak, a monetáris politika reformját pedig a gazdaságpolitika fordulata tette lehetővé.

Matolcsy György a sikerek között felsorolta az államadósság és az államháztartási hiány csökkentését, a foglalkoztatás növekedését, kiemelte azt is, hogy újra együtt mozog a német és a magyar gazdaság növekedése.