Ennél is komolyabb következményekkel járhat azonban az unió teljesítményét meghatározó német gazdaság recesszió-közeli állapota, valamint a kontinens energiafüggősége, amely az ukrajnai orosz beavatkozás kapcsán újra reflektorfénybe került. Brüsszel lehetőséget kap arra, hogy visszatérjen a való világba és alaposan átgondolja a helyzetet, de félő, hogy nem használja ki – állítja a szakértő.

Nehéz idők jönnek

Miközben számos területen a fellendülés jeleit vélték felfedezni a Saxo Bank elemzői, a kontinens országait továbbra is jelentősen próbára teszi az európai gazdasági helyzet. A második negyedévben az Európai Központi Bankot a növekedés hiánya és a defláció várhatóan nyílt mennyiségi lazításra és további rendhagyó intézkedésekre kényszeríti.

Európa a hetvenes évek óta eltelt időszak legnagyobb választási kihívásával néz szembe: az európai politika és az európai valóság között soha nem látott szakadék húzódik. A szavazók és az EU-párti politikusok egyre kevésbé találnak közös nevezőt, így a májusi uniós parlamenti választások után az euro-szkeptikus pártok képviselői alkothatják majd a legnagyobb parlamenti csoportot. Az, hogy Brüsszel hallgat-e a szavazókra, döntő hatással lehet a haldoklófélben lévő európai kísérlet kimenetelére – bár a jelenlegi politikai erőviszonyok nem borulnak fel egyik napról a másikra.

A választók egyre nyugtalanabbak

„Ami a politikát illeti, az uniós tagországok a válság utóbbi éveiben meglepően szolidárisak voltak egymással, a választók viszont egyre nyugtalanabbak, és ez egyértelműen az euro-szkeptikusok malmára hajtja a vizet. Mindezt a jelenlegi vezetők nem hagyhatják figyelmen kívül” – hangsúlyozta Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza. – „Emellett fennáll az örök probléma: az uniónak soha nem voltak, és most sincsenek meg a hosszú távú stabil működéshez szükséges gazdasági alapjai. 2014-ben, miközben az uniós önteltség a tetőfokára hág, a „való világban”, a tömegek és a politika szintjén érezhetően megindul az átrendeződés.”

A gazdasági kilátások javulni látszanak Spanyolország, Portugália és Görögország számára, valójában azonban mindössze arról van szó, hogy a Mediterrán-térségi klub problémái Franciaországba, majd Németországba húzódnak át – az utóbbi év végére közel kerül a recesszióhoz. Mind a francia, mind a német gazdaság megsínyli az exportbevételek csökkenését, amint a lassuló ázsiai gazdaságokban csökken a luxuscikkek kereslete.

A változás ideje

A Törékeny Ötök (Dél-Afrika, Brazília, India, Indonézia és Törökország) Argentínával, Oroszországgal és Chilével kiegészülve a Törékeny Nyolcakká alakultak. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed politikája, a mennyiségi lazítás fokozatos visszafogása ugyanis nemzeti valutáik sorozatos gyengítésére, közben pedig szigorúbb pénzügypolitikára kényszeríti őket. Mindez fékezi a növekedést, de segíti az elmúlt években felhalmozódott problémák korrigálását és a gazdasági egyensúly helyreállítását.

Mire kellene figyelni?

„Az utóbbi időben a gazdaságok minden erejükkel a világ, a bankok és a politikai rendszer megmentésére koncentráltak; jócskán háttérbe szorult szinte minden olyan befektetés, amely az emberekkel, az oktatással, az infrastruktúrával, az innovációval és a technológiával kapcsolatos” – állítja Jakobsen. – „Valószínűleg nem az idei európai parlamenti választások döntik el végleg az unió sorsát, de nagyon nem mindegy, hogy a politikai döntéshozók, szakpolitikusok, illetve maguk az uniós struktúrák és nemzeti államapparátusok hogyan reagálnak a globális növekedés lassulására és a kialakulóban lévő új világgazdasági egyensúlyra.”

A változás ideje tehát alapvetően pozitív fejleményekre utal; a probléma csak az, hogy túl sok ország igyekszik egyszerre ugyanazzal a módszerrel, a valuta leértékelésével és ezen keresztül az export ösztönzésével egyenesbe jönni. Ez pedig a korábbi túlhitelezések miatt gyengíti a növekedést, és később még visszatérő szerkezeti problémákat okozhat.

Milyen hatással lesz mindez befektetéseinkre?

Egyedül az államkötvények piaca az, amely 2014 első negyedévében jobban állt, mint ami 2015 első negyedévére várható, elsősorban a gazdasági egyensúly helyreállítására tett erőfeszítések költsége és a termelékenység csökkenése miatt.

A devizapiaci várakozások szerint az euró árfolyama az amerikai dollárhoz képest 1,400-1,405 között tetőzik, majd az 1,250-es szintre süllyed – az Európai Központi Bank idén nyáron már nagy eséllyel jelent be a defláció kezelését célzó intézkedéseket. A japán jen dollárhoz viszonyított várható árfolyama 95 lesz; az árazással a piac nagyrészt a most bevezetett forgalmiadó-emelésre, illetve a japán gazdaságpolitika kudarcának első jeleire reagál.

A „Törékeny Nyolcak” nemzeti valutái további 5 százalékkal gyengülnek. Az árupiacokon a reálkamatok esése miatt jó második negyedévre számíthatunk. A mostani felívelés 2015 első félévére megtörik, de 2014 harmadik negyedévében még jó hozamokat ígér.

A részvénypiac az egyetlen terület, amelyre a jelenlegi átmeneti gazdasági ciklus nem volt negatív hatással. Egyelőre a részvénypiaci helyzet is biztató. Az S&P 500 részvényindex várhatóan 1900-1950 között éri el tetőpontját; ezután 30 százalékos korrekció következik.