Az alapkamat tavaly július óta változatlan szinten, 2,10 százalékon állt. Az ülés előtt elemzők egyöntetűen csökkenést vártak, csak abban különbözött a véleményük, hogy a testület milyen mértékű mérséklésről dönt.

Ez csak a sorozat első lépése volt

Kiss Mónika, az Equilor senior elemzője egy rövidebb sorozat első lépésének tartja a jegybank keddi döntését. Véleménye szerint 1,6 százalékos minimum szinten állhat meg az alapkamat, és addig több, kisebb csökkentésre lehet felkészülni, a következő már áprilisban megtörténhet.

Megjegyezte, hogy a kamatpálya szempontjából meghatározó az első amerikai kamatemelés időpontja, amely az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed legutóbbi ülése után távolabbra került.

Jenei Domonkos, a Nézőpont Elemzőintézet gazdasági elemzője szerint a jegybank döntését elsősorban a hazai inflációs viszonyok indokolták. A fogyasztói árindex januárban és februárban is a negatív tartományban volt, és ez a nyomás a következő hónapokban is fennmaradhat, ez alapján arra számít, hogy a közeljövőben a magyar jegybank több lépésben tovább csökkentheti az alapkamatot.

Az elemző kifejtette, hogy a döntésben a hazai mellett a nemzetközi alacsony inflációs nyomás, a régiós jegybankok – közte a lengyel és a román – monetáris lazítása, az Európai Központi Bank (EKB) eszközvásárlási programja, továbbá az amerikai Fed esetleges monetáris szigorításának megkezdésére tett utalások játszhattak közre.

Mindenki számított rá

Az Erste Bank elemzői szerint a döntést a nemzetközi befektetői hangulat is támogatta. „Talán az jelzi a legjobban a kedvező piaci hangulatot, hogy a kamatvágás ellenére a forint erősödni kezdett az euróval szemben a döntés közlését követően és a 300-as lélektani szint felé vette az irányt” – írták a döntéshez fűzött kommentárjukban.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere emlékeztetett, hogy a jegybank kommunikációjával folyamatosan készítette fel a piaci szereplőket a márciusi kamatcsökkentésre, így az nem okozott meglepetést a piacokon. Megjegyezte, hogy a 15 bázispontos csökkentés agresszívebb, mint a múlt év első felét jellemző óvatosabb enyhítés, azonban elmarad a sztenderd 25 bázispontos lépésköztől, így óvatosságot is üzen a piacoknak.

Hozzátette, hogy jelenleg a piac a mostani döntéssel együtt 40-50 bázispont kamatcsökkentést áraz az elkövetkező három hónapra.

Legkorábban jövő ősztől lehet kamatemelés

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének várakozása szerint júniusig 1,50 százalékra csökkenhet az alapkamat, de nem zárható ki, hogy az utolsó kamatcsökkentést májusban egy lépésben teszik meg. A szakértő arra számít, hogy az alapkamat tartósan alacsony szinten maradhat, mivel az infláció 2016 őszéig várhatóan nem közelíti meg a 3 százalékos célkitűzést.

A tartósan alacsony kamatszintet a feltehetően továbbra is laza nemzetközi környezet (az EKB 2016 szeptemberéig folytatja a kötvényvásárlási programját), valamint a hazai kockázati megítélés folyamatos javulása, a külső sérülékenység érdemi csökkenése és a várható hitelminősítői felminősítések is támogathatják – írta elemzésében. Suppan Gergely kamatemelésre legkorábban jövő év őszétől számít, előrejelzése szerint 2015 végén az alapkamat 1,50 százalékon, 2016 végén 1,80 százalékon állhat.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint önmagában a dinamikus GDP-növekedés, a kiskereskedelmi forgalom és a reálbérek emelkedése nem indokolta volna a monetáris politika lazítását. A lépés sokkal inkább annak köszönhető, hogy az infláció alacsony és elmaradhat az MNB céljától, valamint az elmúlt hetekben erősödött a forint az euróval szemben. Emellett a nemzetközi porondon is lazább monetáris feltételek alakultak ki, és a pénzpiacokat viszonylag magas kockázatvállalási hajlandóság jellemzi.