A legfontosabb külkereskedelmi partner

Hosszú évek óta a magyar külkereskedelem nagyjából negyede Németországra esik, és Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amelynek külkereskedelmi mérlege többletet mutat Németország viszonylatában.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a tavalyi év első tíz hónapjában a Németországba irányuló magyar kivitel 10,7 százalékkal 19 milliárd 504 millió euróra, a behozatal pedig 6,1 százalékkal 16 milliárd 427 millió euróra emelkedett éves összehasonlításban, így az egyenleg 3 milliárd 76 millió eurós többletet mutat Magyarország javára. 2013-ban a Németországba irányuló magyar export 5,5 százalékkal 21 milliárd 93 millió euróra, az import pedig 3,4 százalékkal 18 milliárd 660 millió euróra növekedett, a mérleg 2 milliárd 432 millió eurós magyar többlettel zárt.

A német statisztikai hivatal (Destatis) legutóbbi, 2013-as adatai alapján Magyarország a 14. helyen áll a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke alapján összeállított listán. A kelet-közép-európai térségben csak a 10. helyen álló Lengyelország és a 13. Csehország előzi meg Magyarországot. Globális kitekintésben Magyarország előkelőbb helyen áll, mint például a nagy feltörekvő piacok közé sorolt Törökország, India és Brazília, vagy éppen Japán, Svédország és Norvégia.

A magyar-német áruforgalom több mint 90 százalékát a feldolgozott ipari termékek teszik ki: Magyarország elsősorban gépjárműveket és gépjármű-alkatrészeket, adatfeldolgozási berendezéseket, elektronikai és optikai termékeket, elektromos berendezéseket, gépeket, illetve fémet és fémtermékeket exportál Németországba. A magyar import jelentős részét szintén gépek, gépjárművek, elektronikai berendezések, illetve vegyi termékek, gyógyszeripari termékek, gumi- és műanyagipari termékek teszik ki.

Ide hozzák a pénzüket

Németország a legnagyobb külföldi közvetlen befektető Magyarországon: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013. december végi adatai szerint 18 milliárd 856 millió euróval az összes közvetlen külföldi tőkebefektetés 24 százaléka származott Németországból. A tavalyi első három negyedévben a német befektetők 476,6 millió euró tőkét vontak ki Magyarországról.

A magyarországi német befektetések alapvetően a gépjárműgyártásba (42,8 százalék), valamint az információ-technológiába, az energetikába és a biztosítási szektorba irányulnak, a beruházások fele termelő cégekben, a másik fele szolgáltatási vagy közmű-ellátási vállalatokban testesül meg. A német befektetők 2012-es listáján Magyarország 1,31 százalékos részesedéssel a 19. legkedveltebb ország. Kelet- és Közép-Európából csak két ország előzi meg: Csehország a 13., Lengyelország pedig a 14. helyen állt ugyanezen a listán 2,20, illetve 2,12 százalékos aránnyal.

Nagyvállalatok és stratégiai partnerek

Magyarországon összesen mintegy hatezer teljesen vagy részben német tőkével alapított vállalat tevékenykedik, ezek több mint 300 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Számos nagy német cég működik Magyarországon is, például az Allianz, az Audi, a Bosch, a Deutsche Telekom, az E. O.N., a Knorr Bremse, a Lidl, a Mercedes-Daimler, a Metro, az RWE, az SAP, a Siemens. A magyar kormány kilenc német vállalattal írt alá stratégiai partnerségi megállapodást, köztük a Deutsche Telekommal, a Daimlerrel, a Continentallal, az Audival, a Siemensszel, a Boschsal és a Knorr-Bremsével.

A Figyelő által a 2013-as beszámolók alapján összeállított listán a Magyarországon működő legnagyobb cégek top tízes listáján öt német érdekeltségű cég szerepel: az Audi Hungaria a második helyen, a Bosch-csoport (6.), a Magyar Telekom (7.), a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (8.) és az E.ON Hungaria (10.). A BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. tavaly júniusban közölt adatai szerint a magyarországi cégek közül több mint 40 ezer vállalkozás köthető külföldi tulajdonosokhoz, közöttük a legnagyobb számban a német cégek és magánszemélyek találhatóak. A németországi érdekeltségű vállalat beszámolóik szerint összességében 8 ezer milliárd forint éves árbevételt érnek el, és 30 milliárd forint adót fizetnek évről évre.

A német szövetségi tartományok igen fontos szerepet játszanak a német-magyar gazdasági kapcsolatok területén. A három legfontosabb tartomány Baden-Württemberg, Bajorország és Észak-Rajna-Vesztfália. A magyar-német külkereskedelmi forgalomban 2013-ban Bajorországba irányult a magyar export 29,5 százaléka, Baden-Württembergbe 26,5 százaléka, Észak-Rajna-Vesztfáliába pedig 11 százaléka. Az importot tekintve Baden-Württemberg állt az élen 20,1 százalékkal, majd Észak-Rajna-Vesztfália következett 15,6 százalékkal, illetve Bajorország 14,7 százalékkal.

Javulást tapasztalnak

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legutolsó, 2014-es konjunktúrajelentése szerint a Magyarországon működő német vállalatok a gazdasági helyzetet és a megkezdett évre vonatkozó kilátásokat érzékelhetően jobbnak értékelték a 2013-asnál, ami kedvezően befolyásolta a vállalatok foglalkoztatási és beruházási terveit is. A magyarországi gazdasági feltételrendszer megítélése összességében valamelyest javult. A gazdaságpolitika egyes fontos kérdéseiben, például a kiszámíthatóság, az adórendszer vagy a közigazgatás területén a vállalatok kisebb mértékű javulást tapasztaltak, ennek ellenére több területen – például a korrupció és a közbeszerzések – továbbra sem tartják kielégítőnek a helyzetet.