Csökkentenék a szén-dioxid mennyiségét
Az Európai Bizottság arra tett javaslatot, hogy a tagállamok a jövő évtized végére csökkentsék az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal szén-dioxid-kibocsátásukat, amihez kötelező érvényű tagállami célok felállítását is javasolta. Emellett a tervezet szerint 27 százalékra kellene emelni uniós szinten a megújuló energiaforrásokból előállított energia arányát, valamint a 2007-ben előrekalkulált szinthez képest jelentős mértékben javítani kellene az energiafelhasználás hatékonyságán. Ennek pontos mértéke még nem dőlt el, ahogy az sem, hogy kötelező, kikényszeríthető legyen a kitűzött cél, vagy csak „indikatív”.
A tanácskozásra érkezve Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy Németország támogatja a szén-dioxid-kibocsátás kötelező érvényű 40 százalékos csökkentését. A téma bonyolult, a megbeszélése bonyolultak lesznek, és nem biztos, hogy eredményesek – vélekedett a német kormányfő. Francois Hollande francia államfő pedig úgy vélte, hogy mind Európa, mind Franciaország számára nagy a tét, mert a kontinens példát akar majd felmutatni, hazája pedig házigazdája lesz az ENSZ-klímacsúcsnak 2015 decemberében.
Gazdagok és szegények
A francia elnök a Párizs és Brüsszel között kialakult költségvetési vitáról is szólt. Mint mondta: a lényeg, hogy az elsődlegesen követendő cél a növekedés, és ebből Franciaország nem enged. „A növekedés egyenlő a munkahelyteremtéssel, egyenlő Európa jövőjével” – húzta alá Francois Hollande.
A szén-dioxid-kibocsátás terén nevük mellőzését kérő tagállami diplomaták felhívták a figyelmet, hogy a stratégiáról a szegény és gazdag tagállamok között is feszül egy ellentét, valamint a gazdag országok és a szegény országok csoportjain belül is vannak belső konfliktusok.
Az egyik csoport, élén a németekkel arra az álláspontra helyezkedik, hogy ha sikerül megállapodni a célokról, akkor utána lehet a szolidaritásról és az anyagi terhek megosztásáról beszélni, míg a másik csoport alapvetően pont fordítva gondolkodik: előbb szeretne garanciákat kapni, hogy gazdasági értelemben nem fog ráfizetni a megállapodásra, mielőtt kötelezettségeket vállalna.
Egyes volt szocialista országokban 1990-hez képest most 36 százalékkal alacsonyabb a szén-dioxid-kibocsátás, míg egyes nyugati országokban 20 százalékkal magasabb – mutatott rá egy forrás, hogy miért ragaszkodnak a keleti tagállamok ahhoz, hogy eddigi erőfeszítéseiket ezen a téren elismerjék, miközben minden egyes hatástanulmány azt mutatja, hogy az átlag alatti fejlettségi szintű országok arányosan nagyobb terhet kellene viseljenek egy esetleges megállapodás esetén.
Hamarosan ülésezik az ENSZ
Az unió klíma- és energiastratégiájának időszerűségét a többi között az adja, hogy az uniós vezetők szándéka szerint a jövő év végi párizsi ENSZ-klímacsúcson az Európai Unió és tagállamai a maguk céljaival példát tudjanak felmutatni. Egyes tagállamok ugyanakkor azt szeretnék, hogy az unió által kitűzött célokat felül lehessen vizsgálni, hogy ha a világ többi országa nem áll be a sorba, akkor az EU ne kerüljön versenyhátrányba a kitűzött klíma- és energiacélok miatt. A versenyképességet Angela Merkel is szem előtt tartandó szempontnak nevezte.
Vannak még fontos témáik
A tagállamok vezetői emellett még a Nyugat-Afrikában kitört ebolajárványról is egyeztetnek. Ezt érkezésekor David Cameron brit kormányfő nevezte elsődlegesen elhárítandó kockázatnak. Mint mondta: London már megtette a magáét, a többi európai országnak viszont szerinte többet kellene tennie az ügyben. Hasonló véleményen volt a gazdasági növekedésről és a foglalkoztatásról is, amely a tervek szerint a pénteki megbeszélések témája lesz. Úgy fogalmazott: az Egyesült Királyság gazdasága bővül, növekszik és más tagállamoknak is bele kellene vágniuk a deregulációba, hogy könnyebb legyen foglalkoztatni embereket, beindulhasson a növekedés.
