2024 március 28

Folyik a küzdelem az államadóssággal

Három hónappal korábban államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 85 százalékát tette ki. Az adósságot a harmadik negyedévben 330 milliárdos nettó hiteltörlesztés csökkentette, a forint gyengülése ugyanakkor 6 milliárd forinttal növelte. A bruttó, konszolidált, névértéken számított (maastrichti) adósság az időszak végé 25 112 milliárd forint, a nettó tartozás 22 734 milliárd forint, azaz a GDP 75,2 százaléka volt.

A közölt adat ugyanakkor még mindig meghaladja az év végére tervezett 79,4 százalékos értéket, azzal együtt is, hogy október végén kétmilliárd euró adósságot törlesztett Magyarország az Európai Uniótól 2008 őszén fölvett hitelből, ami további 2,1 százalékpontos csökkenést jelent a GDP-arányos államadósságban, tehát a mutató jelenleg – egyéb tényezők hatásait figyelmen kívül hagyva – valamivel 81 százalék alatt lehet

Átrendeződött az állampapír-portfólió

Az MNB által a pénzügyi számlákról most közölt friss statisztika szerint egyébként az esztendő július-szeptember közötti időszakában a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 80 milliárd forintot tett ki. A szektor pénzügyi eszközei közül jelentősen csökkentek a jegybanknál elhelyezett betétek, miközben a nem pénzügyi vállalatokkal és az EU-val szembeni egyéb követelései növekedtek. Kötelezettség oldalon törlesztés következtében jelentősen csökkent a hitelintézetekkel szembeni hosszú lejáratú hitelállomány.

A rövid lejáratú értékpapírok esetében nagymértékű kincstárjegy – visszaváltás történt, miközben az államkötvény – kibocsátás jelentősen növekedett. A két ellentétes irányú folyamat eredőjeként a kihelyezett állampapír – állományban tranzakcióból eredően enyhe csökkenés mutatkozott. Az állampapír – portfólió átrendezésében elsősorban a hitelintézetek vettek részt, egyedül a külföldiek által tartott értékpapír-állomány csökkent erőteljesen. Az egyéb kötelezettségek közül a nem pénzügyi vállalatokkal és az EU-val szembeni tartozások növekedtek számottevő mértékben.

Nőtt az önkormányzati betétállomány

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 33 milliárd forint volt a harmadik negyedévben. A pénzügyi eszközök közül növekedett a hitelintézeteknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, a vállalatokkal szembeni egyéb követeléseik viszont csökkentek. A kötelezettségek közül a vállalatokkal szembeni egyéb tartozások terén mutatkozott érdemi növekedés.

adósságcsapda_adósság_csőd_123rfA társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 34 milliárd forint volt. Eszközeik közül jelentősen növekedtek kincstári betéteik, a háztartásokkal szembeni járulékköveteléseik viszont csökkentek. Kötelezettségeik terén a vállalatokkal szembeni egyéb tartozások mutattak kismértékű csökkenést.

Javult a háztartások finanszírozási képessége

A háztartások nettó finanszírozási képessége 2014 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 6,2 százaléka (1870 milliárd forint) volt. 2014 harmadik negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (354 milliárd forint) a negyedéves GDP 4,5 százalékát tette ki.

A háztartások pénzügyi vagyonában történt szerkezeti átalakulás az elmúlt negyedévekben tapasztalt módon folytatódott tovább. A készpénz és a folyószámlabetétek állománynövekedése a korábbi időszakokhoz hasonlóan magas. A háztartások számottevő mértékben vásároltak hosszú lejáratú állampapírokat, és változatlanul jelentős emelkedés tapasztalható a lakossági befektetésijegy-állományban. Kisebb mértékű növekedés volt tapasztalható a biztosítástechnikai díjtartalékok esetében. A pénzügyi eszközök közül állománycsökkenés az egyéb betétek és a rövid lejáratú értékpapírokesetében volt meghatározó, előbbi esetében a csökkenés tranzakció és egyéb volumenváltozás együtteséből fakadt.

A kötelezettségek csökkenését elsősorban a deviza hitelek törlesztése magyarázza, miközben élénkült a forinthitel – felvétel.