A montenegrói analógiáról Roger Bootle professzor, a City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics vezérigazgatója állított össze átfogó tanulmányt. Az elemzés központi gondolatmenete szerint komoly kockázatai lennének, ha függetlenné válása esetén Skócia – csakúgy, mint Montenegró – egyoldalúan bevezetné az eurót, vagy ugyancsak egyoldalúan, London hivatalos hozzájárulása nélkül megtartaná fizetőeszközéül a fontot.

A tanulmány szerint a két lehetőség közül a font megtartása lenne a sokkal előnyösebb megoldás, mivel Skócia kereskedelme, pénzügyi szektora és tőkepiacai ezer szállal fonódnak a brit pénzügyi rendszerhez.

Hiányozna a saját jegybank

Kétségtelen azonban, hogy Skócia is elszenvedné ugyanazokat a problémákat, amelyeket Montenegró átélt az euró egyoldalú alkalmazásával. E problémák közül is a legfontosabb, hogy Skóciának nem lenne olyan saját jegybankja, amelyre a skót pénzügyi rendszer végső hitelezőként támaszkodhatna – hangsúlyozza a Capital Economics vezetője.

Bootle professzor okfejtése szerint a saját jegybank hiányának hatásai nem csak pénzügyi válság idején jelentkeznének, sőt éppen a jegybanki támogatás hiánya miatt a skót pénzügyi hatóságoknak már előre meg kellene tenniük olyan lépéseket, amelyek minimalizálják az ilyen támogatás szükségessé válásának kockázatát.

Montenegróban e lépések drákói szigorúságú tartalékképzési előírások és magas refinanszírozási ráta formáját öltik, ennek következménye, hogy a montenegrói gazdaságban az átlagos banki hitelkamat az euróban folyósított hitelekre 9,6 százalék.

Ezért menekülnének a bankok

Roger Bootle szerint el lehet képzelni, hogy egy ilyen pénzügyi rendszer mit okozna a skót gazdaságban, ha Skócia egyoldalúan megtartja a fontot fizetőeszközéül. Az ebből eredő problémák Montenegróban is éppen elég nagyok, pedig a montenegrói bankrendszer súlya a hazai össztermékhez (GDP) mérve viszonylag csekély.

A skót bankrendszer összesített eszközállománya azonban a skót GDP-érték 1250 százaléka; ez az arány 14-szer akkora, mint Montenegróban. Ez azt jelenti, hogy a skót pénzügyi hatóságoknak nem lennének meg a megfelelő forrásaik a bankrendszer kisegítésére újabb pénzügyi válság esetén. Nem csoda tehát, hogy a skót pénzügyi szolgáltató szektor jelentős része máris jelezte áttelepülési szándékát Londonba arra az esetre, ha Skócia a csütörtöki népszavazáson a függetlenségre voksol.

Nem túl biztató a lista

Nem sok derűlátásra ad okot azoknak az országoknak a listája, amelyek más országok fizetőeszközének egyoldalú használatával próbálnak boldogulni; e listán szerepel Montenegró mellett például Koszovó, Panama és Ecuador. Felmerül a kérdés, hogy Skócia tényleg olyan helyzetbe kíván-e kerülni, amelyben egy másik ország pénzének használata jelenti a legkevésbé rossz megoldást – zárja tanulmányát a Capital Economics vezérigazgatója.

A ház egy másik, a függetlenség megszavazásának lehetséges gyakorlati következményeit taglaló elemzése nem zárja ki, hogy a skót bankrendszerből jelentős tőkekivonás indul meg. Ezért nem lenne meglepő, ha a Bank of England – a brit jegybank – készenléti tervei között szerepelne a tőkekorlátozások bevezetése a skót pénzügyi szektorban a népszavazási eredmény bejelentése után, megakadályozandó a skót bankok elleni betétesi rohamot.

Készenléti tervek a pénzügyi stabilitás fenntartására

Mark Carney, a Bank of England kormányzója augusztus közepén beszélt először arról, hogy a brit jegybanknak megvannak a „készenléti tervei” a skóciai függetlenségről kiírt jövő havi népszavazás „bármilyen kimenetelére”.

Carney semmiféle részletet nem árult el ezekről a tervekről, hozzátette ugyanakkor, hogy a Bank of Englandnek monetáris eszközök „széles választéka” áll rendelkezésére az Egyesült Királyság pénzügyi stabilitásának fenntartásához.

Több nagy londoni befektetési ház szakelemzői jósolják egybehangzóan, hogy a Bank of England a Carney által már kilátásba helyezett monetáris szigorítás kezdetének halasztásával reagálna a skót függetlenségpártiak esetleges győzelme keltette pénzügyi bizonytalanságra.

Később jöhet a szigorítás

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai keddi helyzetértékelésükben közölték: várakozásuk szerint a Bank of England egészen a jövő májusban esedékes brit parlamenti választások utánig várna az első kamatemeléssel.

Szakadna a font

Az RBC Capital Markets befektetési tanácsadó cég intézményi befektetők körében elvégzett felmérésének eredményeit ismertetve kedden közölte: a megkérdezettek mindegyike azt várja, hogy a függetlenségpártiak győzelme esetén a font azonnal 1,50 dollárra gyengül az 1,62 dollár körüli jelenlegi szintekről, és kisebbségi véleményként felmerült ennél még nagyobb későbbi árfolyamesés lehetősége is.

A ház borúlátó forgatókönyve az egész brit gazdaságban lassuló beruházási tevékenységgel és működőtőke-beáramlással számol, és modellszámításai alapján mindez 0,5 százalékponttal csökkentheti az alapeseti előrejelzéshez képest a brit gazdaság növekedési ütemét 2015-ben és 2016-ban is.

Hasonló előrejelzést dolgoztak ki a JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport londoni közgazdászai. Közölték: már az idei negyedik és a jövő évi első negyedévben 0,5 százalékponttal lassabb éves összevetésű brit növekedéssel számolnak eredeti várakozásukhoz képest Skócia elszakadása esetére. A JP Morgan elemzői is valószínűsítik emellett, hogy a Bank of England elhalasztja több mint öt éve 0,5 százalékos mélységi rekordon tartott alapkamatának első emelését.