Az adózás rendjéről szóló törvény a legutóbbi módosítása során – 2015. január elsejei hatállyal – egészült ki a termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségeket tartalmazó szabályokkal. Ezekhez kapcsolódik a mostani rendelet tervezet.

Sok adatot kell rögzíteni a rendszerben

Az EKAER rendszerbe történő belépéshez, az ügyfélkapun keresztül lehet felhasználónevet és jelszót igényelni. Ezek birtokában már használható a rendszer, amely minden kockázatos termék fuvarozásához ad egy számot.

A módosított törvény szerint e szám mellett rögzíteni kell a rendszerben a feladó adatait, a felrakodás címét, a címzett adatait és a lerakodás helyét is. Emellett rögzíteni kell a rendszerbe a lerakodási helyet jogszerűen használó vállalkozás adatait is. Belföldi fuvarnál közölni kell az átvételi címre érkezést, míg külföldi fuvarnál a felrakodás megkezdését is.

Amíg nincs kifizetve a biztosíték, a szállítás nem kezdődhet meg

Az eddigi szabályok a kockázatos áruk szállításának a hatóság általi nyomon követését szolgálják. A módosított adóeljárási törvény azonban előírta azt is, hogy annak a fuvarozónak, aki kockázatos árut szállít, kockázati biztosítékot kell nyújtania.

A biztosíték mértékét a rendelet tervezet a kockázatos áru – adó nélküli – értékének 15 százalékában határozza meg. Amennyiben a fuvarozónak nincs elegendő biztosítéka – az egyenlege nem éri el a fuvarozni kívánt áru nettó értékének a 15 százalékát – akkor az EKAER hibaüzenetet küld. A biztosíték kiegészítéséig a fuvarozás nem kezdhető meg, mivel a rendszer még az adott fuvart azonosító EKAER számot sem generálja.

Megvan a kockázatos termékek listája is

A tervezet rögzíti azt is, hogy ki lehet garantőr, aki a kockázati biztosítékot nyújtja a fuvarozónak. A meghatározás így szól: az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, vagy befektetési vállalkozás.

A kormány honlapján megjelent – egy másik nemzetgazdasági miniszteri rendelet tervezet formájában – a kockázatos termékek listája is. Ezek két táblázatban szerepelnek, amelyek közül az első az élelmiszereket tartalmazza. Ebben helyet kapott a gyümölcs, a gabona, a liszt, a növényolajipari termékek mellett a kolbász és a cukor is.

A második táblázat – egyebek mellett – építő- és tüzelőanyagokat, műtrágyákat, szénhidrogéneket és ruhaneműket tartalmaz.

Elképzelhető lenne a fokozatos hatályba léptetés is

Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt. adótanácsadó cég partnerének véleménye kevésnek tartja a két rendelet tervezet társadalmi vitájára rendelkezésre álló 30 órát. Úgy véli, érdemes lenne átgondolni a törvényhozónak, hogy a szabály életbe léptetésének határidejét – ahogy erre a pénztárgépek üzembe helyezésekor már volt precedens – kitolja, vagyis ne lépjen az hatályba a jövő év első napján.

Elképzelhető lenne a fokozatos hatályba léptetés is, például a szállított termékek típusa szerinti differenciálás alapján – teszi hozzá.

A kockázatos termékek két listájáról Hegedüs Sándor azt mondta, hogy több más – ott nem szereplő – termék is kockázatot jelent az áfa-fizetés szempontjából. Ilyenek lehetnek például a mobiltelefonok, az integrált áramkörű eszközök, a mikroprocesszorok, a videojátékok és -konzolok, továbbá táblagépek és laptopok is.