Bár az elmúlt időben sokat foglalkoztak az amerikai szárazsággal, az USA a legkevésbé sincs egyedül a jelenséggel. Kolumbia, Pakisztán, Szomália, Ausztrália, Guatemala, Kína és Kenya – csupán néhány ország azok közül, amelyek súlyos aszállyal küzdenek.

Nem korlátlanok a vízkészletek

A szárazság következményei fokozatosan hatnak, és nem egyszeri eseményekként bukkannak fel – mondta a CNBC-nek Lynn Wilson, a Kaplan University kutatója. A kutató hangsúlyozta, hogy az élelmiszerek és a tiszta ivóvíz kérdésében világosan kell látnunk, hogy a víz nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre, ezért sokkal jobban kellene megszervezni a felhasználását.

Will Sarni, a Deloitte Consulting vízügyekkel és fenntarthatósággal foglalkozó szakértője jelezte, hogy a globális szárazság világgazdasági hatásai még csak most formálódnak. „Nem hallunk túl sokat arról, hogy a vízhiány szempont volna az üzletek létesítésekor” – mondta. „A vízben gazdag államok ugyanis képesek lesznek rá, hogy elszívják a befektetéseket a vízhiányos országokból, ami pedig jelentősen korlátozhatja a gazdasági növekedést” – tette hozzá.

Sötét jövő

A szárazság mint jelenség már századok óta sújtja a Földet, és arról is vita folyik, hogy a jelenlegi aszályos időszak mennyiben tér el a történelem során eddig tapasztaltaktól – írja a CNBC. Frank Galgano, a Villanova University professzora szerint például lehetetlen a napjainkban tapasztalt szárazságokat elválasztani az úgynevezett ciklikus eseményektől.

Mindazonáltal abban a tudósok is egyetértenek, hogy súlyos időjárási események – például szárazság – várnak ránk a jövőben. „Egyre több szárazsággal és árvízzel kell szembenéznünk a következő évtizedekben” – mondja LaDawn Haglund az Arizona State Universityről, hozzátéve, hogy az emelkedő hőmérsékletek hatással vannak arra, hogy és mennyi csapadék esik.

Gazdasági hatás

Annak ellenére, hogy a száraz időjárás költségét igen nehéz meghatározni a World Economic Forum szerint 6-8 milliárd dollár veszteséget kell elszenvednie a mezőgazdaságnak és a kapcsolódó ágazatoknak az aszályos időjárás miatt.

Egyedül Kaliforniában – az Egyesült Államok legfontosabb mezőgazdasági államában – idén 2,2 milliárd dollárba került az államnak a kellemetlen időjárás, és 17 ezer mezőgazdasági dolgozó veszítette el az állását.

Kína északi és déli részén pedig a néhol rekord alacsony csapadékmennyiség erősen visszavágta a kukorica- és rizstermést. Ausztráliában az állattenyésztésre és a növénytermesztésre egyaránt komoly negatív hatással volt, hogy az ország második legnépesebb állama, Queensland 80 százalékát szárazság sújtotta. A szigetországnak emellett jelentős futótüzekkel is szembe kellett néznie az esőzés hiánya miatt.

A globális kereskedelem természetéből adódóan a szárazság költségeket teremt világszerte, ami annak ellenére is fontos, hogy a könnyebb kiegyensúlyozni a hiányt. „A globális szárazság magasabb élelmiszerhiányt és magasabb költségeket jelent az egész világon” – mondja Will Delavan, a Lebanon Valley College közgazdaságtan professzora. Azt már Josh Green, a Panjiva kutatóvállalat vezérigazgatója teszi hozzá, hogy a felszíni kutak kiszáradása után jelenleg a felszín alatti készletek felhasználása tartja alacsonyan az árakat. Emellett a gazdaságok globális összefonódása szintén enyhítő hatással van az áremelkedésekre és a súlyos hiányok kialakulására.

A társadalmi tényező

A gazdasági kérdések mellett nem elhanyagolhatók a szárazságok társadalmi hatásai sem. A World Economic Forum jelentése szerint 1900 óta 2 milliárd embert érintett és érint a szárazság, és több mint 11 millió ember életét követelte.

Épp a múlt hónapban, Guatemalában az ország 22 tartományából 19-ben rendeltek el rendkívüli állapotot a szárazság miatt. A becslések szerint 236 ezer embert érint az aszály a rossz kukorica- és babtermés által kialakult élelmiszerhiány, illetve a több száz elpusztult szarvasmarhán keresztül.

Még rosszabb a helyzet Pakisztánban, melynek Sindh tartományában legalább 132 gyerek halt meg a szárazság következtében tavaly márciusban.

Lépni kell!

Mivel az aszályos körülmények lényegében garantálhatók a jövőben, a valódi kérdés az, hogy a világ miként lesz képes megbirkózni a felszíni és felszín alatti vízkészletek apadásával. A különböző génmódosítások mellett az egyik legfontosabb módszernek a mezőgazdaság átfogó reformja látszik, mivel jelenleg ez teszi ki a globális vízfelhasználás 70 százalékát.

További fontos tényező lenne, hogy a termesztők több információval rendelkezzenek az időjárásról. Néhány vállalat például, mint az Omniearth, partnereivel együtt műholdak segítségével biztosítanak széleskörű információt a globális felmelegedésről vagy a vízhasználati mintázatokról.

Mindezek mellett egyrészt sokkal nagyobb gazdasági értéket kellene tulajdonítani a víznek – mondják a szakértők, valamint a politikának is hatékonyabb lépéseket kellene tennie a vízgazdálkodás hatékonyságának érdekében.

Tekintve, hogy nem valószínű, hogy a világ népességének gyarapodása a közeljövőben szignifikánsan lelassulna, valamint a gazdasági növekedés is egyre nagyobb kereslettel állítja majd szembe az erőforrásokat, a kormányoknak működőképes stratégiákat kell kidolgozniuk. Máskülönben a gazdasági károk mellett igen komoly társadalmi feszültségekre is készülhetünk.