A Parlament a múlt héten csütörtökön jóváhagyta az Európai Unió 2014 és 2020 közötti kutatási és innovációs keretprogramját, a Horizon 2020-at.

Cséfalvay Zoltán erről az Új lehetőségek a horizonton – Horizont 2020 program nemzeti nyitókonferenciáján beszélt, amelyet az NGM és a Nemzeti Innovációs Hivatal szervezett.

Emlékeztetett: az Európai Parlament november 21-én fogadta el az unió hétéves költségvetését, amely a Horizont 2020 program büdzséjét is tisztázta. A növekedés azt jelzi, hogy a közösség az innovációban látja azt a kitörési pontot, amivel a gazdasági válság után növekedési pályára állhatnak az uniós tagállamok.

A kutatási eredményeket meg kell valósítani

Cséfalvay Zoltán szerint a Horizont 2020 megpróbál választ adni arra az európai paradoxonra, miszerint Európa jó a kutatásban, délkelet-ázsiai versenytársaihoz képest a k+f gyakorlati megvalósításában és ipari hasznosításában mégis hátrányban van. A program ezért az eddiginél jobban támaszkodik a kutatási eredmények gyakorlati megvalósításra – tette hozzá.

A magyar szempontból fontos változások között kiemelte: a Horizont 2020 a kevésbé sikeresen pályázó országok és régiók segítését is célul tűzte ki. Az Európai Tanácsban a magyar elnökség vetette fel először 2011-ben, hogy az uniós szintű innovációs forrásoknak csak 5 százalékát érik el az újonnan csatlakozott kelet-közép-európai országok. Az akkori felvetés eredménye, hogy már önálló célkitűzésként 816 millió euróval megjelenik a részvétel kiszélesítésének támogatása.

A kohéziós és strukturális alapok 10%-át költik kutatás-fejlesztésre

Közlése szerint a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) működéséhez 2,7 milliárd eurót kap a program költségvetéséből.

Úgy vélte, hogy a jelenleg Magyarországon zajló jelentős intézményi változások lehetővé teszik, hogy a 2014-2020 közötti időszak uniós és hazai forrásainak felhasználását a gazdaság szolgálatába lehessen állítani. A kormány számításai szerint a januártól induló hétéves ciklusban a kohéziós és strukturális alapokból az országba érkező 2300 milliárd forint uniós forrás 10 százalékát közvetlenül kutatás-fejlesztésre fordítják.

Közölte: a parlament hétfői döntésének értelmében 2014 január elsejétől az NGM-hez kerül a kutatási, technológiai és innovációs alap, a hazai és az uniós k+f források felhasználásának összhangja érdekében. Megvannak a technikai és szervezeti feltételei annak, hogy Magyarország sikeresen vegyen részt az uniós szinten a forrásokért zajló kutatás-fejlesztési versenyben – összegezte. December 9-én a V4-ek innovációért felelős miniszterei Magyarországon tanácskoznak, ahol a Horizont 2020 programra való felkészülés központi téma lesz.

Az EU is érzi a kutatás fontosságát

Wolfgang Burtscher, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának főigazgató-helyettese hangsúlyozta: a Horizont 2020 program költségvetését megemelték, miközben az EU teljes költségvetése 4 százalékkal csökkent. Kulcsfontosságúnak nevezte azt is, hogy a keretprogram megvalósítása a korábbinál jóval egyszerűbb lesz, amiben a magyar elnökség 2011 első félévében a kidolgozás során jelentős részt vállalt. Jó eredménynek nevezte, hogy Magyarország a korábbi, a 2007-2013 közötti hetedik keretprogramban 1500 sikeres pályázattal összesen 270 millió eurós támogatást kapott kutatás-fejlesztésre.

Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) megbízott elnöke arról beszélt, hogy a magyar pályázók sikerét a NIH konkrét programokkal segíti, az úgynevezett Nemzeti Kapcsolattartók (NCP-k) hálózatát üzemelteti. Ezt a célt szolgálja a nyitókonferencia is, illetve a Horizont 2020 programról számos információs napot tartanak országszerte – tette hozzá. Hangsúlyozta: a magyar kutatók részvétele a programban nincsen korlátozva, annyi pénzt nyerhetnek el, amennyi sikeres pályázatot benyújtanak.