Phoenix Kalen a Zentai Péternek adott nyilatkozatában elmondta, hogy meglátása szerint az egyes devizák erőteljes gyengülése mögött egyelőre a FED a meghatározó faktor, idővel azonban előtérbe kerülhet az Oroszország–Ukrajna problémakör, az, hogy a bevetett gazdasági-kereskedelmi szankciók mekkora reális hatással bírnak majd – például – Közép-Kelet-Európára. Jelenleg azonban az lebeg a befektetők szeme előtt, hogy az amerikai jegybank nem vár a jövő év elejéig a kamatemelési ciklus beindításával, mert egyértelműek az amerikai gazdaság fellendülésének a jelei.
Rosszak a forint kilátásai
Véleménye szerint Közép-Kelet-Európán belül Magyarország speciális eset a külföldi befektetők szemében. Érzékelik egyrészt a magyar jegybank unortodox hozzáállását, pontosabban az abból is fakadó kiszámíthatatlanságot, ami óvatosságra inti őket beruházásaikat illetően.
Magyarország gazdasági sebezhetőségét növeli továbbá, hogy az MNB rendkívül agresszíven csökkentette az alapkamatot. Ezt is figyelembe véve viharosabb időszakokban a Magyarország-kockázat növekszik. Hozzátette, jelenleg csekély a forinttal szembeni spekuláció (shortpozíció) mértéke, mégis szerinte rosszak a forint kilátásai, elsősorban azért, mert bármikor radikálissá válhat a forinteszközöktől való szabadulás üteme.
A külföldiek magatartásában uralkodóvá válhat az a félelmen alapuló hozzáállás, hogy Magyarországon érdemesebb mihamarabb lefölözni az utóbbi években akkumulálódott profitot, mint várni vele addig, amíg késő lesz. Ennek már megvannak az előjelei, például az utóbbi időszak aukcióin érzékelhetően csökkent a külföldiek érdeklődése a kamat swapok iránt.
Úgy látja, az EKB Magyarországnak szóló friss figyelmeztetései nem befolyásolták a befektetőket, ugyanis az egész Európai Unió néhány éve köztudottan vitázik a magyar kormánnyal, s a legújabb hivatalos kritikák nem mutatnak túl a korábbiakon.
330 forintig nem aggódik az MNB
Arról, hogy vajon az MNB szándékosan gyengíti-e majd a forintot, elmondta, hogy a magyar lakosság összadósságának 64 százaléka külföldi devizás tartozás, így a hazai fizetőeszköz gyengítése nem lehet a magyar döntéshozók szándéka, s az utóbbi idők forintgyengülése mögött nincs magyar hivatalos szándék.
Úgy véli, a kormány 330 forintos euró-szintig nem aggódik, így az illetékesek addig nem fognak igazán beavatkozni a forint érdekében. Ők ugyanis azt a tanulságot vonták le, hogy „nem szabad megadni magunkat, nem szabad engedni a piaci nyomásnak, nem szabad belemenni például kamatemelésekbe csak azért, mert – átmenetileg – erőteljesen gyengül a hazai fizetőeszköz.” Azt gondolják, hogy minél állhatatosabbnak, makacsabbnak, ellenállóbbnak mutatkoznak a piaci szereplők előtt, annál gyorsabban elvonul a vihar a forint felett.
Erősödő aggodalmak az állampapírpiacon
Phoenix Kalen szerint Magyarország gazdasági-pénzügyi stabilitása szemszögéből a magyar pénzügyi döntéshozók van, amit kimondottan jól csinálnak, mert az utóbbi időben – éppen az agresszív lépéseiknek köszönhetően – nagyon sikeresen erősítették fel a magyar kötvénypiacot. A hosszú távú kilátásokat viszont rontották – különösképpen a bankszektor elbizonytalanításával.
A külföldi befektetőknek most fogalma sem lehet arról, hogy a vezető nemzetközi bankok benn maradnak-e az országban, és ha nem, akkor vajon mi fog történni. A kiszámíthatatlansági faktor szerepe aggodalmat keltően növekszik.
Imádkoznak a külföldi bankok döntéshozói
A Société Générale pénzügyi szakértője úgy látja, a nemzetközi bankok kifejezik ragaszkodásukat a magyarországi piachoz és elemi érdekük, hogy ne kelljen kivonulniuk az országból. Viszont érzékelhető náluk, hogy valójában tehetetlennek, kiszolgáltatottnak érzik magukat és egyre inkább csak abban bíznak, hogy „meghallgatásra találnak az imáik”, reménykednek, hogy a végén minden jóra fordul, hogy a belső viharok is elvonulnak a fejük felől, hogy a magyarországi pénzügyi-gazdasági-politikai környezet megint kiszámíthatóvá, piacbaráttá válik. „A külföldi bankok döntéshozói Magyarországon tulajdonképpen imádkoznak” – mondja.
