Az esztendő vége felé közeledve ismét a figyelem középpontjába kerülnek a gazdasági teljesítmények, a vállalati statisztikák. Ezek azt mutatják, hogy a világ élvonalába tartozó vállalatok többségének sikerült ,,tehetősnek” maradnia, amit a többi között jelez a cégek ,,kasszájában” felhalmozódott irdatlan mennyiségű készpénzállomány.
IT cégek állnak a dobogón
A közelmúltban készített tanulmányt a Moody’s, amelyből kiderült, hogy az amerikai készpénztartalék több mint 62 százaléka 50 vállalat birtokában van. Talán nem meglepő az, hogy a dobogós helyeken információtechnológiai cégek állnak: az Apple, a Microsoft , a Google, őket követi a Cisco. Az ötödik helyre a gyógyszergyártó multinak, a Pfizernek sikerült felkapaszkodnia. Még markánsabb ez a kép, ha azt nézzük, hogy az öt vállalat gigantikus pénzmennyisége az amerikai vállalatok készpénztartalékának több mint 25 százalékát teszi ki.
Az Apple ebből a szempontból is jó ideje az élen jár. A világ 1-2. helyén állomásozó cég (az Ernst & Young nyári statisztikája szerint a legnagyobb piaci tőkeértékű vállalat ismét az Exxon, amely leszorította az első helyről az Apple-t), készpénzállománya 147 milliárd dollár, ami az amerikai cégek készpénztartalékának 10 százalékát teszi ki.
Nem véletlen, hogy az élen az IT vállalatok állnak. A birtokukban több mint 500 milliárd dollár van. A digitális világban leegyszerűsödött a termelési háttér, csökkentek például a szállítási, az árumozgatási költségek. Külön érdekesség, hogy az Apple – a kedvező adózás érdekében – több mint 100 milliárd dollárt tart külföldön.
Nagyvonalúak a befektetőkkel szemben
A kérdés ezután természetesen az, mit is kezdenek a multik ezzel a pénzmennyiséggel. A Business Insider a minap utalt Stuart Kaisernak, a Goldman Sachs stratégájának az elemzésére, amely szerint a vállalatok nagyvonalúak a befektetőikkel, a készpénzállományuk jelentős részét juttatják vissza hozzájuk. Ennek módja, hogy a vállalatok saját részvényeket vásárolnak vissza, s azokat különböző célok teljesülése esetén juttatják vissza a befektetőiknek és a munkatársaiknak. Stuart Kaiser az S&P 500 indexében szereplő cégeket vizsgálta és azt látta, hogy ezek a cégek készpénzállományuk mintegy 40 százalékát juttatták vissza 2013-ban a befektetőiknek sajátrészvény-visszavásárlási programjuk, illetve osztalékfizetésen keresztül.
A részvényopciós programoknak a Budapesti Értéktőzsdén szereplő vállalatok működésében is jelentős a szerepe. Ezzel a módszerrel díjazzák például a vállalatok teljesítményének eléréséért legtöbbet tevő szakembereket. A készpénzállomány másik része a magyar vállalatok esetében is osztalék formájában kerül vissza a befektetőkhöz.
Krugman: hiányzik a vevői kereslet
A vállalati készpénz elköltésében számottevő szerepe van a kutatásra, a fejlesztésre, a beruházásra fordított pénzeknek. Az igazán nagyok e célokra évről évre jelentős összegeket költenek, hiszen másképp aligha állhatnák meg a helyüket az éles piaci versenyben. Mindazonáltal a világhíres Nobel díjas közgazdász Paul Krugman mérsékletre int az elhamarkodott vélemény alkotásban. Egy tanulmányában azt írja: ,,a vállalatok már olyan pénzek tömegén ülnek, amelyeket nem fektetnek be a saját ügyleteikbe. Az elfekvő pénz nagy konzervatív beszédtémává lett. A politikusok állítása szerint a cégek a politikai bizonytalanság miatt nem ruháznak be. Ez majdnem bizonyosan hamis : erős bizonyítékok vannak arra, hogy a cégek pénzen ülésének a valódi oka a vevői kereslet hiánya.”
Ez akár igaz lehetne Magyarországon is. Néhány olyan hagyományosan innovatív ágazatot leszámítva, mint a gyógyszeripar, vagy az autógyártás, stagnálnak a beruházások, kevés a kutatásra és fejlesztésre elköltött pénz.
Az elemzők szerint: a világgazdaságban nincsenek igazi csodák. Jövőre is az várható, hogy a vállalatoknál lévő készpénzállomány tovább növekszik, egyes statisztikák szerint legalább tíz százalékkal. Krugman vélekedését látszanak viszont alátámasztani azok az előrejelzések, amelyek a kutatásokra, fejlesztésekre és beruházásokra fordított vállalati pénzek 4-6 százalékos csökkenését prognosztizálják.
