Az elemzők többsége az év utolsó kamatdöntő ülésén már nem számított kamatcsökkentésre, de úgy vélték, 2015 első negyedében újraindulhat az enyhítési ciklus.

A monetáris tanács 2014 júliusa óta nem változtatott az alapkamat 2,10 százalékos szintjén. A júliust megelőző kétéves kamatcsökkentési ciklus eredményeként a jegybanki alapkamat összességében 490 bázisponttal mérséklődött.

Nagyot vágtak az inflációs előrejelzésen

A monetáris tanács a kamatdöntéssel párhuzamosan foglalkozott az MNB legfrissebb inflációs jelentésével is, amelyben a jegybank jelentősen csökkentette inflációs prognózisát az idénre és jövőre is. Az új előrejelzés szerint a fogyasztói árak színvonala az idén 0,2 százalékkal csökken, jövőre az infláció 0,9 százalék lesz. A GDP az idén 3,3 százalékkal, jövőre 2,3 százalékkal bővülhet az alap-előrejelzés szerint. Az MNB szeptemberi inflációs jelentése 0,1 százalékos idei inflációt várt, és 2014-ben 3,3 százalékos gazdasági növekedést valószínűsített. A szeptemberi jelentésben még azzal számolt a jegybank, hogy a jövő évi infláció 2,5 százalékra gyorsul, a GDP pedig 2,4 százalékkal bővül.

A tanács – a kamatdöntés után kiadott közlemény szerint – továbbra is úgy ítéli meg, hogy előrejelzései feltételeinek teljesülése mellett a középtávú inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat, ugyanakkor említést tesznek a kilátásokat övező kétirányú kockázatokról is.

Óvatos monetáris politika indokolt

A kiadott közleményben a testület azt írta, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet bizonytalansága óvatos monetáris politikát indokol. Az alapkamat aktuális szintje a tanács szerint összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.

Megjegyzik ugyanakkor azt is, hogy erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok. A három, felvázolt forgatókönyvből kettő lazább monetáris irányba mutat.

A harmadik forgatókönyv szerint a geopolitikai feszültségek erősödése a külső kereslet visszaesése mellett a kockázati prémium hirtelen, nagymértékű megemelkedését okozhatja, melynek nyomán az árfolyamgyengülés növelheti az inflációs nyomást, így az előrejelzési horizonton az inflációs cél elérését szigorúbb monetáris politika biztosíthatja.

A tanács szerint a tartósan laza monetáris kondíciók összhangban vannak az árstabilitási cél elérésével.

Tartósan mérsékelt maradhat az inflációs nyomás

A tanács közleménye szerint a kamatcsökkentési ciklus lezárását követően az inflációs cél középtávú elérése és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzése a laza monetáris kondíciók tartós fenntartását indokolja. Az inflációs cél elsődlegessége mellett a monetáris tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét és tekintettel van a pénzügyi stabilitási megfontolásokra is.

Kitérnek arra: az euróövezet gazdaságát lassú, törékeny kilábalás jellemzi, míg az Egyesült Államok erőteljes növekedése előretekintve is fennmaradhat. A nagyobb feltörekvő gazdaságokban lassul a növekedés. A nyersanyagárak mérséklődésével, különösen az olajár jelentős csökkenésével és a visszafogott keresleti környezettel összhangban, a globális inflációs folyamatok továbbra is visszafogottan alakulnak, és az inflációs nyomás előretekintve is tartósan mérsékelt maradhat.

Jövő év második felében közelíthető az inflációs cél

A tanács megítélése szerint az infláció jövőre számottevően elmaradhat az inflációs céltól, majd az előrejelzési horizont második felére emelkedhet a cél közelébe. Az elmúlt hónapokban az infláció alacsonyabban alakult a jegybank szeptemberi Inflációs jelentésében előre jelzettnél, amelyben főként a nyersanyagárak jelentős csökkenése, az alacsony élelmiszerárak és a gyenge külső keresleti környezet játszott szerepet.

Az előrejelzési horizont első felében elsősorban a lefelé mutató költségsokkok, illetve az ország külkereskedelmi partnereinek gyenge keresleti és inflációs környezetének következtében a hazai infláció számottevően elmarad az inflációs céltól.

Az infláció a költségsokkok kifutása után, a konjunktúra élénkülésének és a bérdinamika emelkedésének következtében az előrejelzési horizont második felében az inflációs céllal összhangban alakulhat.

A belső kereslet támogatja a növekedést

Kitértek arra: az előrejelzési horizonton a növekedést elsősorban a belső kereslet támogathatja. A kivitel dinamikáját 2015 során fékezi a visszafogott nemzetközi konjunktúra és az eurózóna lassulása, majd az előrejelzési horizont második felében emelkedhet a nettó export növekedési hozzájárulása. A vállalati beruházási aktivitást jövőre élénkítheti a jegybank kibővített és meghosszabbított növekedési hitelprogramja, azonban ellenkező irányba hat a gyenge nemzetközi konjunktúra és az unós források beáramlásának mérséklődése.

A devizahitelek forintosítása mérsékelheti a jövedelmi és vagyoni helyzettel kapcsolatos bizonytalanságot, támogathatja a fogyasztás és a belső kereslet élénkülését – derül ki a közleményből.

A tanács szerint a gazdaság külső egyensúlyi pozíciója 2014 második negyedévében továbbra is a GDP közel 8 százalékát tette ki. A gazdaság folyó fizetési mérlegének többlete és külső finanszírozási képessége a következő években is magas szinten stabilizálódhat.

A közlemény kitér arra: a hazai kockázati mutatók közül a CDS-felár nem változott érdemben az elmúlt negyedévben, míg a devizakötvények felára csökkent. Az elmúlt negyedévben a forint árfolyama erősödött az euróval szemben, egyúttal Magyarország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség, és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány.