Kicsit alacsony a szám…

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint a 2,5 százalékos GDP növekedés teljesíthető, az Erste elemzői 2,3 százalékkal számolnak. Az 1,8 százalékos inflációt azonban kissé alacsonynak tartja a szakértő. Felidézte, hogy eddig a kormány magasabb indexet várt a piaci konszenzusnál is – az Erste 3 százalékkal számol -, másrészt az adóemelések, például a csipszadó gyorsíthatják az inflációt.

Az elemző szerint a 2,4 százalékos költségvetési hiánycél tarthatónak tűnik, a 75,4 százalékos államadósság teljesíthetősége kérdésesebb, főleg ha magas, 310 forintos euró árfolyamot becsül a kormány jövőre.

Érdemes megjegyezni az Erste szakértője szerint, hogy a katonai kiadásokban jelentős emelés lesz a NATO által várt értékek miatt. Részben azért, mert emelkedik a fegyveres és rendvédelmi dolgozók fizetése, részben a katonai beruházások következtében – fejtette ki. A NATO évi 2 százalékos GDP-arányos katonai kiadást ír elő, Magyarországon eddig 0,8 százalék volt ez az érték – tette hozzá.

Konzervatív számok lettek

Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint is alapvetően elfogadható a költségvetési törvényjavaslatban felvázolt makrogazdasági pálya, konzervatív számokkal kalkulál a kormány. A GDP-növekedést kicsit felültervezik, az inflációt kicsit alul – tette hozzá.

Balatoni András szerint a szektoriális különadókat rossz üzenetnek nevezte a piac számára. Az üzenet az, hogy aki jól teljesíti a dolgát és profitot termel, ahhoz bármelyik pillanatban bejelentkezhet a költségvetés és elveheti – fogalmazott az elemző, aki úgy véli: ez visszafogja a vállalkozó kedvet, kreativitást és innovációt, ami tükröződni fog a gazdaság hosszú távú teljesítményében .

Jó lenne ezeket az adókat nem növelni, hanem egyszerűsíteni, és arányossá tenni – mondta, hozzátéve: nem forgalomarányosan, hanem a jövedelmezőség alapján kellene ezeket a szektorokat adóztatni.

A makrogazdasági pálya reális, a szerkezet pedig rossz, távol esik a piacgazdasági logikától – foglalta össze a szakértő.

Bíznak a számokban

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke abban bízik, hogy a javaslatban szereplő mutatók teljesülnek. Fontos a 2,5 százalékos gazdasági növekedés megvalósulása, mert ilyen bővülés esetén lehet a foglalkoztatás növekedésével számolni, és ilyen körülmények között maradhat a tervezett szinten a hiány is – hangsúlyozta.

Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSz) elnöke szerint fontos, hogy az infláció alacsony maradjon, a vállalkozások finanszírozását segítő növekedési hitelprogram folytatódjon, a banki kamatok szintje csökkenjen. Ezt véleménye szerint segítheti a jövő évi költségvetésből kiolvasható tendencia.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke is reálisnak nevezte a jövő évi költségvetési javaslatban szereplő mutatókat. A jövő évi bértárgyalások szempontjából fontosnak tartja, hogy a 2,5 százalékos gazdasági növekedés megvalósuljon és az infláció alacsony legyen.

Van, ami elfogadhatatlan

A Magyar Szakszervezeti Szövetségnek (MaSzSz) még nincs testületi álláspontja a tervezettel kapcsolatban – mondta Varga László, a szövetség egyik alelnöke. Személyes álláspontja szerint azonban elfogadhatatlan, hogy a közszolgálati bérek továbbra is befagyasztva maradnak. Úgy vélte, kérdéses, hogy teljesülnek-e jövőre a kormány által kitűzött célok, így a 2,4 százalékos hiánycél, a 2,5 százalékos növekedés, vagy az 1,8 százalékos infláció. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy a jövő évi nyugdíjemelés így alacsonyabb lesz a Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter által kedden bejelentett, 2,2 százaléknál.