Bizonytalanságok az elszámolási törvény adókezelése kapcsán

A november 1-én hatályba lépett elszámolási törvény előzetes menetrendje szerint a bankok és lízingcégek a jövő év elején fognak elszámolni ügyfeleikkel a devizaalapú kölcsön-, és lízingügyletek tekintetében visszajáró összegekről. Az elszámolást rendező jogszabály részletesen kitér a folyamat egyes adókövetkezményeire, de nem tartalmaz releváns rendelkezéseket a pénzügyi intézmények áfa-kötelezettségeire vonatkozóan.

Veszprémi István, a Deloitte adóosztályának partnere elmondta: „Emiatt részletes vizsgálatra lesz szükség a bankoknál és a lízingcégeknél ahhoz, hogy kiderüljön, az ügyfelekkel történő elszámolás milyen áfa-következményeket eredményezhet, akár az elszámolás évében, akár a korábbi években. Az áfa általános elveinek alkalmazása esetén ugyanis nem kizárt, hogy módosulhat a pénzügyi intézmények adókötelezettsége, illetve önellenőrzési és jelentős adminisztrációs kötelezettségük merülhet fel az elszámoláshoz kapcsolódóan.”

Az elszámoláshoz kapcsolódó november 7-i MNB-rendelet, illetve az elfogadott adótörvények további kérdéseket is nyitva hagytak. Például azt, hogy a pénzintézeteknek hogyan kellene kezelniük az elszámolás közvetett számviteli hatásait, de kérdéses az is, hogy figyelembe vehetik-e az elszámolás elhatárolt, illetve felhasznált veszteség összegére gyakorolt hatását. Nem világos, hogyan kell kezelniük az elszámolás hitelintézeti különadóra gyakorolt hatását, meddig kell visszakövetni a számviteli és adóhatásokat, továbbá az sem, hogy hogyan kell értelmezni az elszámolás adóalap-módosító tételekre (mint például a helyi iparűzési adóra, jogdíjra, vagy fejlesztési tartalékra, stb.) gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait.

Elhatárolt veszteségek felhasználása

Lényeges változás, hogy míg a pénzintézetek az idei adóév utolsó napjáig keletkezett veszteségeiket legkésőbb a 2025. december 31-et magában foglaló adóévben használhatják fel, ezt a jövőre kezdődő (és későbbi) adóévekben keletkező veszteségeikkel már csak a keletkezés évét követő öt adóévben tehetik meg.

A jövő évi adócsomag új korlátozásokat is bevezetett azoknak a veszteségeknek a felhasználására, amelyek jogutódlással, vagy a többségi tulajdonos változását követően kerültek egy társasághoz. A korlátozás értelmében az átvett veszteséget az adózó olyan arányban használhatja fel adóévenként, amilyen arányt az átvett vagy továbbfolytatott tevékenységből származó árbevétele az átalakulást, illetve tulajdonosváltást megelőzően ebből a tevékenységből származó árbevételből képviselt.

Kérdőjelek az amerikai adózók azonosítása körül

Az amerikai adózók külföldön tartott – adott esetben eltitkolt – jövedelmeinek feltérképezését célzó szabályokat (FATCA) néhány hónapja a hazai pénzintézeteknek is alkalmazniuk kell. A Deloitte tapasztalatai szerint a pénzügyi intézmények nagy része teljesítette bejelentkezési kötelezettségét az előírt határidőig (2014. augusztus 30.), a befektetési alapok, illetve alapkezelők azonban továbbra sem kezelik egységesen saját státuszukat, aminek a legfőbb oka az, hogy a jogszabály szövege nehezen értelmezhető. Nem szabad elfelejteni, hogy bejelentési kötelezettség hibás teljesítése esetére előírt szankció jelenleg 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság.

A FATCA szabályozásnak nem ez az egyetlen területe, ahol a nehezen értelmezhető törvény kérdéseket vet fel, holott egyre közeledik a pénzügyi intézmények számára előírt első jelentéstételi határidő, vagyis 2015. június 30-a. Az egyik legfontosabb bizonytalanság a meglévő ügyfelek átvilágítási folyamata során alkalmazandó aggregálási szabályoknál merül fel. Nem egyértelmű ugyanis, hogy a szigorú adatvédelmi rendelkezéseket figyelembe véve hogyan valósítható meg a számlaadatok átadása egy vállalatcsoport tagjai között.

Jelentős adminisztrációcsökkentést hozhat az IFRS bevezetése

A kormány 2016-tól kötelezővé tenné a pénzintézetek számára a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alkalmazását az egyedi pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan, ami teljesen kiválthatja a helyi számviteli elvek szerinti beszámolást.

Molnár Gábor, a Deloitte partnere elmondta: „Az egységes uniós felügyeleti rendszerben az idei évtől a bankok többsége már most IFRS szerint jelent, ezért az IFRS bevezetéssel felmerül annak a lehetősége, hogy a tranzakció-szintű nyilvántartás kétszeres (magyar és IFRS párhuzamosan) elkészítésének adminisztratív terhei alól mentesülhetnek.”

Az érintett társaságoknak mindenképpen célszerű már most megkezdeniük a felkészülést, mert így tervezhetőbbé és jobban ütemezhetővé válhatnak a bevezetéssel járó költségek, úgy, mint például az IT-fejlesztésekhez szükséges pénzügyi ráfordítás és a képzésekkel járó HR-kiadások.