Csökkenő árbevételek

A Deloitte idén nyolcadik alkalommal állította össze a legnagyobb vállalatok (500 vállalat, 50 bank, és 50 biztosító) listáját 18 közép-európai ország és Ukrajna cégeit vizsgálva. Az idei Top 500 listán szereplő vállalatok összesített árbevétele 712 milliárd eurót tett ki, ami 0,4 százalékos (3 milliárd EUR) csökkenést jelent a megelőző év eredményéhez képest. A régióban az átlagos árbevétel-növekedés pontosan 0 százalék volt, vagyis az érték stagnálást mutat. Ez komoly visszaesés a megelőző év 3,3 százalékos átlagos növekedéséhez képest.

A rangsornak ez az egymást követő harmadik olyan kiadása, amelyben egyre nő az árbevétel-csökkenésről beszámoló cégek száma: a Deloitte által vizsgált 500 vállalat csaknem felének csökkent az árbevétele (45,4% a megelőző évi 40,2%-hoz képest). Az egyetlen szektor, ahol viszonylag magas volt az árbevétel-növekedés, a gyártóipar volt, 2,9 százalékos átlagos növekedéssel. A Deloitte jelentése szerint a bizonytalan ukrán helyzet és az Oroszországgal szemben nemrégiben bevezetett gazdasági szankciók tovább ronthatják a régió kilátásait, tovább lassítva a legnagyobb közép-európai cégek fejlődését.

Nem volt könnyű 2013

„A gazdasági felépülés első jelei ellenére a 2013-as év nem volt könnyű a közép-európai országok számára. Az öt legnagyobb gazdaság közül csak kettő, a magyar és a román nőtt gyorsabban, mint 2012-ben. A másik három ország, Lengyelország, Csehország és Ukrajna helyzete nem sokat változott 2012 óta. A cseh gazdaság GDP-ben számított csökkenése folytatódott, 0,9 százalékot tett ki a 2012-es 1 százalékos csökkenéshez képest, míg az ukrán gazdaság stagnál. Ezek a tényezők, amelyeket a Deloitte legutóbbi, pénzügyi vezetők körében végzett felmérése is alátámaszt, a beszerzési igazgatók indexének jelentős romlása a 2013-as optimista hozzáálláshoz képest, illetve a németországi romló hangulat sem sok jót ígér a közeljövő gazdaságára nézve a régióban.” – mondta Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere.

Kevés a jól teljesítő iparág

A 2013-as év legnagyobb átlagos árbevétel-növekedését a gyártóipar hozta, csaknem 3 százalékkal, ami elsősorban az autóipar jó teljesítményének köszönhető. Az elmúlt évben a szektor több nemzetközi nagyvállalata folytatta közép-európai irányú terjeszkedését (beleértve Romániát, Szlovákiát, Lengyelországot és Magyarországot). Ezzel szemben a fogyasztási cikkek előállításával foglalkozó cégek átlagos árbevétele csak 1,1 százalékkal nőtt a megelőző évi 4,8 százalékos értékhez képest. A technológia, média és telekommunikáció (TMT) iparág cégeit évek óta csökkenő árbevétel jellemzi, 2013-ban ez a csökkenés 4,9 százalékos volt. A legnagyobb visszaesést már második éve az ingatlan- és építőipar produkálta, 15,7 százalékos árbevétel-csökkenéssel.

„Az idei év első negyedéve egyértelműen azt mutatja, hogy a helyzet minden szektorban romlik, és a vállalatok átlagos bevételváltozása negatív tartományban van. A csökkenés 3,1 százalékot tesz ki, a 2013 első negyedévére jellemző 0,5%-os átlagos csökkenéssel szemben. A régióban egyértelműen látszik a negatív tendencia.” – mondta Seres Béla.

A Deloitte jelentése megállapítja, hogy az átlagos árbevétel-növekedés a régió minden országában alacsonyabb a tavalyi évhez képest. A legnagyobb gazdaságok lassabb ütemben nőttek, mint tavaly, főként a magáncélú fogyasztás csökkenése miatt. A Deloitte a bank- és biztosítási szektort is vizsgálta. 2013-ban az 50 legnagyobb bank mérlegfőösszege 2,8 százalékkal nőtt a megelőző évi 6,6 százalékhoz képest. Idén 29 pénzintézet jelentett növekedést – ez a szám a tavalyi felmérésben még 37 volt. A lista 50 bankjának átlagos növekedése 1,3 százalék volt, azaz alacsonyabb, mint a tavalyi 4,9 százalékpontos növekedés. A tavalyi évhez hasonlóan a legtöbb bankkal Lengyelország képviselteti magát a listán (30%), majd Csehország és Magyarország következnek, amelyek a listán szereplő bankok 14-14%-át adják.

A biztosítók esetében a bruttó biztosítási díjbevétel növekedése 2013-ban 0,8 százalék volt. Ez 2012-höz képest további csökkenést jelent, pedig 2011-ben a növekedési ráta még elérte az 1,5 százalékot. A bruttó biztosítási díjbevételek összege a listán szereplő vállalatok esetében átlagosan 3 százalékkal csökkent, ami a szektorra jellemző stagnálást tükrözi.

63 magyar cég a régió legnagyobbjai között

A Deloitte Top 500-as listájára idén 63 magyar vállalatnak sikerült felkerülnie, összesen 91 milliárd euró konszolidált árbevétellel. A listán szereplő magyar vállalatok közel egyharmada (28%) az energiaszektorból került ki, 24 százalékos arányt képviselnek a fogyasztói ágazat vállalatai, 14 százalékukat pedig az autóipari cégek adták. Az Audi Hungaria Motor Kft. például a tavalyi 19. helyről három helyet előrelépve idén már a 16. legnagyobb vállalat a régióban.

A Deloitte minden évben külön rangsorolja a bankszektor, a biztosítási üzletág és több más iparág nagyvállalatait is. A régió 50 legnagyobb bankjának listáján idén 7 pénzintézet képviseli Magyarországot, a legelőkelőbb, ötödik helyen az OTP Bank. Az 50 legnagyobb biztosítótársaság közé idén 6 hazai vállalat került be, legjobb magyarként az Allianz Hungária, az ötvenes lista 18. helyére.

A régiós lista legtetején csak kevés változás történt, az első három helyet továbbra is a lengyel PKN Orlen, a magyar MOL és a cseh Škoda Auto foglalja el. Miután 2012-ben az ukrán DTEK a 32-ről a hetedik helyre ugrott, most tovább folytatta menetelését felfelé, az idei rangsorban már az 5. helyen szerepel a vállalat. A Jeronimo Martins Polska hatékony növekedési stratégiájának köszönhetően négy helyet ugrott előre, így most a régió 8. legnagyobb vállalata.

A legnagyobb helyváltoztatók a lista hátsó régióiban találhatók. A Ford Romania óriásit, 258 helyet ugrott előre, egészen a 170. pozícióig, majdnem kétszeres árbevétel-növekedésének köszönhetően (1,097 millió EUR). A Mercedes-Benz Manufacturing Magyarország eközben 156 helyet mozdult felfelé, a 74. helyre, árbevételének 127 százalékos növekedésével.

Seres Béla kiemelte:„A kérdés nem csak az, hogy a régió legnagyobb vállalatai túlélik-e a válságot, hanem az is, hogy képesek lesznek-e folytatni a növekedést. Úgy tűnik, hogy ehhez már nem elég a ’mi is olyan jót gyártunk, mint mások, csak olcsóbban’ hozzáállás. A jelenlegi eredmények azt mutatják, hogy az így elért árbevétel-növekedés már nem elég a világ, de még Európa meghódításához sem.”

Változások kora

Bár a jelentés megállapításai elgondolkodtatóak, nem kizárólag negatív tendenciákról árulkodnak. Azt is egyértelművé teszik például, hogy a közép-európai országok a változás korát élik, egyre inkább elfordulnak az olcsó munkaerőt mindenek felé helyező szemlélettől, és igyekeznek tudásalapú gazdaságokká válni, az innováció erejére alapozva, ami végső soron a vállalatokat, gazdaságokat, régiókat és kontinenseket versenyképessé és nyereségessé teszi. Így a hosszú távú kilátások jobbak lehetnek, mint a jelenlegi helyzet.

Az egyes országokhoz hasonlóan a vállalatok is kiutat keresnek a jelenlegi gazdasági környezetből, az innovációra koncentrálnak a szükséges befektetések megszerzése érdekében, és alternatívákat dolgoznak ki a hagyományos termékekhez és szolgáltatásokhoz képest. Mindez több szempontból is jó hatással lehet a versenyképességre és a piacok általános fejlődésére.