Magyarország és a Mongol Köztársaság kapcsolatainak erősödését jelezte, hogy – miként a Tőzsdefórum is beszámolt arról – a napokban Budapestre látogatott az ázsiai állam köztársasági elnöke. Cahiagijn Elbegdorzs úgy nyilatkozott: a gyógyszeripart, az infrastruktúra-fejlesztést és a turizmust tartja azon területek közé, ahol várják a magyar cégek befektetéseit. Üdvözlik a magyar kormánynak azt a szándékát, hogy az eddiginél sokkal több mongol diák tanulhasson magyarországi egyetemeken. A mongol államfő hangsúlyozta, a mongol nép a hunoktól eredezteti magát, ugyanúgy, ahogy a magyar, és ez a szoros kulturális kapocs bensőséges viszonyt tesz lehetővé.

Együttműködünk a gyorsan fejlődő ázsiai állammal

Mire is számíthat Magyarország? Arra mindenképpen, hogy olyan hatalmas, ámde ritkán lakott országhoz jut közelebb, amely az utóbbi esztendőkben gyors gazdasági fejlődésével hívta fel magára figyelmet. Ezt igazolja, hogy a kétezertízes évek első esztendeiben Mongólia a világ első öt leggyorsabban fejlődő országa közé verekedte be magát. A fejlődést alapvetően a nyitás politikájával alapozta meg az ország, a külföldi tőke beengedése tette lehetővé a többi között, hogy az ország hozzá láthasson jelentős ásványi kincsei kiaknázáshoz.

A vállalatok útja azonban nem egyszerű. A mongol vezetés tisztában van immár országa értékeivel, s nem minden korlátozás nélkül kívánja hozzásegíteni a külföldi tőkét a mesésnek vélt haszonhoz. Egy tavaly napvilágot látott vita a mongol politikai irányítás és az egyik legnagyobb országos projekt gazdája, a Rio Tinto nevű cég között igazolta ezt. A Rio Tinto egy világszerte vezető bányakonszern, amely egyesíti a brit Rio Tinto Plc. és az ausztrál Rio Limieted vállalatokat. A vállalkozás nyersanyaglelőhelyek feltárásával, kutatásával és kitermelésével foglalkozik.

Oyu Tolgoi színesfém mezői vonzzák a tőkét

A vita Mongólia gazdaságilag legizgalmasabb és egyben legnagyobb  ökonómiai haszonnal kecsegtető vállalkozása, az Oyu Tolgoi szinesfém mező kiaknázása körül forog. Erre szerzett jogot a Rio Tinto, az első szállítások elindítása körül folyt a vita, mivel egyes kormánytisztviselők kritizálták a konszernnel kötött szerződéseket.

A projekt egyedülálló Mongóliában. Az előzményhez tartozik, hogy az új idők legnagyobb mongoljai között számon tartott kutató, Szamand Szanjdorj geofizikus gigantikus réz és arany lelőhelyeket fedezett fel. Az említett vállalat – hivatalos adatok szerint – eddig mintegy ötmilliárd eurót invesztált a projektbe.

Hatalmas arany és réz készletek a föld alatt

Az Oyu Tolgoi projekt nem egy a mongóliai beruházások közül. Sikere, vagy sikertelensége döntő lehet az ázsiai ország fejlődése számára.  Számítások szerint, amennyiben a bánya 2020-tól rendben üzembe áll, a mongol bruttó nemzeti jövedelem egyharmadát termeli majd meg. Az állam harmincnégy százalékkal vesz részt a projektben. Becslések szerint Oyu Tollgoi-nál  – mesés gazdasági ásványkincset – harminchétmillió tonna rezet és ezerháromszáz tonna aranyat rejt a föld.

A gazdasági fellendülés nyilván tükröződni fog az ország részvénypiacán is, ami vonzhatja a külföldi pénzpiaci befektetőket is. A fővárosban Ulan Bator-ban 1991-ben alapította a mongol állami a börzét. A mongol tőzsde 1998-ban az Euro-Ázsiai Értéktőzsde Föderációjának tagjává vált. 2006-ban társult a koreai börzével.