2024 március 29

Kikészíti a stresszteszt a bankokat?

Ez az első alkalom a 2008-as pénzügyi válság kitörése óta, hogy Európa stressztesztet végez a bankoknál. Az Európai Központi Bank (EKB) vezetésével próbálják meg feltárni azokat a problémákat, amelyek veszélyeztethetik egy bank túlélését, ha kirobbanna egy új válság – írja a CNBC cikke.

Más a viszony az EKB-val

A korábbi erőfeszítésekkel ellentétben – amikor a nemzeti kormányok megakadályozták a vizsgálatot – Frankfurt érdekeltté vált a vizsgálatban, hiszen novembertől a felügyelete alá kerülnek a bankok. „Az utóbbi időben a folyamatokat a nemzeti felügyeleti hatóságok ellenőrizték – világított rá Nicolas Veron, a brüsszeli Brueghel Intézet és a washingtoni Peterson Institute for International Economics banki szakértője. Itt van most egy másik szervezet, az EKB, amelynek most minden oka megvan arra, hogy kemény legyen, hiszen még nem követett el hibákat, bár a jövő még kérdéses.”

ekb gazdaságtvAz EKB új szerepe

Miután az EU Tanácsa 2013. október 15-én elfogadta, 2013. november 3-án hatályba lépett az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelet. Ennek értelmében az EKB 2014. november 4-től kezdi meg teljes körű felügyeleti feladatinak ellátását.

A vizsgálat arra fogja kényszeríteni a bankokat, hogy több pénzt költsenek annak bizonyítására, hogy nem kell nekik pénzügyi mentőcsomag. Számos pénzintézetnek ugyanis szüksége volt erre a válság idején. Az utolsó stresszteszt 2011-ben volt és azóta az Európai Unió már korlátozta a bankoknak nyújtható állami támogatást. Ha egy banknál az EKB-vizsgálat során hibákat találnak, és emiatt arra kényszerülnek, hogy átalakítsák üzleti tevékenységüket és veszteségeket kell elszenvedniük, akkor nem fordulhatnak az államhoz, mivel azt az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak nyilváníthatja.

Ütközik a nemzeti és az uniós érdek

A német HSH Nordbank – amelynek többségi tulajdonosa és legnagyobb hitelezője Hamburg és Schleswig-Holstein tartomány – úgy kaphatott támogatást a bajba került hajózási ágazat megmentéséhez, hogy üzleti tervet készített a kockázatokkal és az előre várható féléves eredményekkel. A bank arra számít, hogy az október végén záródó vizsgálat eredményes lesz, számos elemző szerint a német hitelezők kockázata nem lett kisebb. Ha azonban nem sikerül betömni a lyukakat a részvényeseknek és az önkormányzatnak, akkor Brüsszel akár a HSH bezárását is elrendelheti, mondván már kaptak 13 milliárd eurót a német adófizetőktől.

Az Európai Bizottság a támogatásért cserébe általában szerkezetátalakítást, költségcsökkentést és egyes tevékenységek kiszervezését követeli meg, hogy elkerülje a piaci verseny torzítását. Éppen ezért minden ilyen típusú támogatást be kell jelenteni a versenyjogi biztosnál, aki meghatározza a szigorú feltételrendszert.

euro szobor brusszel europai parlament 123rfHa bármelyik német tartományi banknak szüksége lenne ilyen tulajdonosi támogatásra, akkor az konfliktushoz vezethet Brüsszel és Berlin között. Az ilyen finanszírozás is államinak minősül, de nem feltétlenül illegális. Az uniós szabályok lehetővé teszik az ilyen segítséget, ha ez szerkezetátalakítást és racionális befektetői szándékot jelent. A német kormánypártok szerint az ilyen közszférából érkező befektetést az EKB- vizsgálatnak úgy kell kezelnie, mintha az magánbefektetés lenne.

Liane Buchholz, a szövetségi bankok szervezetének ügyvezetője szerint problémás, hogy az egyik uniós intézmény (EKB) tulajdonosi feltőkésítést kér, addig a másik uniós intézmény (Európai Bizottság) szankciókat vethet ki az állami támogatásokra.

Speciális támogatás?

2008 és 2010 között az európai adófizetőknek 1600 milliárd euróba került a bankmentés. Hogy ez ne történjen meg újra az európai vezetők megállapodtak egy olyan bankalap létrehozásáról, amelyben a befektetők viselik a terheket és nem az adófizetők. Ennek hosszútávú célja, hogy megbontsa a kormányok és a bankok szoros kapcsolatát, és ennek következménye az EKB vizsgálata.

„Tényleg nem kedvezhetnek ezután a kormányok az őket szponzoráló bankoknak? – tette fel a kérdést Veron. Ez számomra egy teszt. Ha a tartományi bankok vizsgálata után nem történik semmi, akkor sok ember lesz csalódott.” Egyelőre azonban nehéz megmondani, hogy a nemzeti kormányok képesek lesznek-e bármilyen állami pénzeszközt felhasználni, ha tőkehiányra derül fény.

Például a francia-belga Dexiának – amely 12 milliárd eurós tőkeinjekciót kapott – nem kell bizonyítania, hogy képes ellenállni egy új válságnak – nyilatkozták névtelen források. Másrészt viszont az EKB felülbírálta a német szabályokat és szigorúbb értékelést követel a HSH-tól, a Commerzbanktól és a Norddeutsche Landesbanktól a hajózási üzletágakkal, hitelekkel kapcsolatban. Mindezek miatt gondolja azt több elemző is, hogy ez a három bank nem ment át a stresszteszten és a mérlegvizsgálaton. A bankok szerint felkészültek a vizsgálatra. Ha valamilyen hiányosságot találnak, akkor 6-9 hónap áll rendelkezésre, hogy a szükséges tőkebevonás megtörténjen.

Ha az EKB feltárja a hiányosságokat, a hitelezők eladhatják részvényeiket és kötvényeiket, kisebb osztalékot kaphatnak. Mindettől az euróövezeti bankok is tartanak, ezért tavaly június óta 103 milliárd eurónyi tőkét pumpáltak a rendszerbe, ennek fele a tőzsdén keresztül érkezett. A tőzsde nélkül a bankok csak korlátozottan jutnának tőkéhez.

A hitelminősítő Fitch szerint az osztrák Volksbank, amely 2008 óta háromszor kapott tőkeinjekciót a kormánytól, elbukott az EKB-teszten és lehet, hogy megint állami segítségre szorul.

europai unio brusszel 120913Mit várnak az EKB-tól?

A tartományi bankok kritikusai sokat remélnek az EKB felügyeletétől. Nagyon sok bank brüsszeli hatásra a válság óta elvégezte a szerkezetátalakítást. „Mivel a tartományi bankok és a politika összefonódása túl szoros, ezért nincs nagy valószínűsége a belső reformnak – mondta Joerg Rocholl, a berlini ESMT vezetője. A külső nyomás viszont változásokhoz vezethet.”

A szakértők mellett az IMF és az OECD is régóta sürgeti a változásokat. Szerintük több magánbefektető kell a szektorba, mert az növelhetné a jövedelmezőséget. Amiatt is sok kritika érte őket, hogy a felügyelő bizottságokban túl sok a helyi politikus. Buchholz szerint azonban a ezekben a testületekben a szakértelem számít, és téves lenne azt állítani, hogy a politikusok nem rendelkeznek elegendő hozzáértéssel.