Nagyon úgy néz ki, hogy a választások után a kormány elengedte a devizahitelesek kezét, s a sokat emlegetett mentőcsomag végső formája már nem csak, vagy nem elsősorban az adósok érdekeit tartja szem előtt. Elegendő egy pillantást vetni az MNB által a múlt héten kiadott első három tisztességtelenségi képletre, melyek az árfolyamrést és az egyoldalú kamatemeléseket hárítják vissza a pénzintézetekre, hogy lássuk, ehhez még a diplomás ügyfelek sem tudnak érdemben hozzászólni. Minden a jegybank és a pénzintézetek alkuján múlik. De a hétvégén kiadott forintosítási tervről is süt, hogy ez már nem olyan „jó buli”, mint a végtörlesztés volt. Más kérdés, hogy a bankrendszer sem járna igazán jól, ha az ügyfelek beragadnának a devizahitelekbe. Egyáltalán, ki járhat jól?

Nem lesz diszkont

A hétvégén pont került a devizahitelek forintosításának ügyére. A november 7-én hivatalos MNB-árfolyam és a június 16-án született Kúria-döntés óta eltelt időszak átlagárfolyama közül az alacsonyabbon forintosítják majd a devizahiteleket. Vagyis a CHF/HUF esetében 256,60, míg az EUR/HUF vonatkozásában 308,97 a forintosítási kurzus.

Amint azt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, a forintosítás csak lehetőség: nem lesz kötelező a devizahiteleseknek. Az első elemzői vélemények megoszlanak a tekintetben, hogy az adósok vagy a bankok járnak jobban.

Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy a hír pozitív hatással lesz a magyar és osztrák bankrészvények árfolyamára, mert korábban számos befektető várt piaci árfolyam alatti konverziót, ami növelte volna a bankok terhét. Ebből fakadóan nem várható markáns forintgyengülést.

Zéró összegű játék

Zéró összegű játékról beszélhetünk, hiszen amit az ügyfelek nyernek a forintosításon, azt a bankok elveszítik, és fordítva – mondta Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Hozzátéve: nehéz megmondani, hogy melyik fél jár jobban.

Talán azt lehetne kiemelni – folytatta -, hogy a bankoknak mindenképpen kedvező, hogy nem lesz diszkontárfolyam a forintosításkor. Míg az adósok a fair bankokról szóló törvényben bízhatnak, ami jelentősen csökkenti a pénzintézetek mozgásterét, ezért kiszámíthatóak lesznek a kamatok.

Megéri maradni?

A devizahitelek tömeges forintosításával jelentős kockázat „távozna” a hazai bankrendszerből. Ami a szakértők szerint hosszabb távon a forintot is az erős oldalra lendíthetné. Miután a frankhitelek 70 százalékát 145-165 forintos kurzuson vették fel, a többség közel 100 forintos árfolyamveszteséget realizálna a forintosítással. Lemondva egyúttal a jövőbeni árfolyamnyereségről.

Éppen ezért elképzelhető olyan játszma, hogy akik magasabb kurzuson vették fel a hitelt, s nem okoz nekik gondot a törlesztés, jobban járhatnak, ha a veszteség realizálása helyett kivárnak, s devizahitelesek maradnak. A devizahitelek többségének kivezetése esetén ugyanis a maradó kisebbség nyerhet.