Lassulásra számítanak
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője elmondta: nagyon kedvezően alakultak a beruházási adatok, bár ezt az is segítette, hogy a bázisok továbbra is alacsonyak. Kiemelte, hogy a magánszféra egyre nagyobb szerepet vállal, így nem csak az állami fejlesztések „húzzák” a beruházásokat. Az elemző szerint látható, hogy a járműiparhoz kapcsolódó területeken szintén nőttek a beruházások, tehát a korábbi nagy autóipari fejlesztéseknek a „másodkörös” hatása is érezhető, ami szintén kedvező.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki közlése szerint a beruházások volumene 21,2 százalékkal nőtt az idén a második negyedévben a múlt év azonos időszakához képest, az első negyedévi 22,6 százalékos ütem után.
Balatoni András hozzátette ugyanakkor, hogy összességében a növekedés lassulására számít. Rámutatott, tavaly a harmadik negyedévben felfutott a növekedési hitelprogram, sok beruházást valósítottak meg, ami miatt a bázis sokkal magasabb lesz.
Úgy vélte, várhatóan az idei választási év után jövőre az állam visszafogja a beruházásait. Emellett arra is számít az elemző, hogy az a veszteség, amelyet a bankoknak el kell majd könyvelniük a devizahiteles mentőcsomag miatt, vissza fog csapódni a vállalati hitelezésben, így a beruházásokban is.
Trendfordulót láthatunk
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint a bázishatás miatt még erős a növekedés, de trendforduló látszik a beruházások területén. Ez megerősíti azokat a várakozásokat, hogy a GDP lassulást mutathat az idei harmadik negyedévtől kezdve – közölte. Az elemző kifejtette: a hazai beruházások 21,2 százalékkal bővültek az előző év második negyedévéhez képest, viszont a korábbi negyedévhez képest 0,2 százalékos a csökkenés.
Az éves alapú növekedés a szakember szerint rendkívül koncentrált. A gép, berendezés és jármű területen 32,8 százalékkal, az építés terén 12,2 százalékkal bővült az állóeszköz-felhalmozás, de jelentős, 36,6 százalékos növekedést mutatott a mezőgazdaság is. Az éves bővülés nagy részét az uniós pénzből finanszírozott állami beruházások felpörgése és az autóipar kapacitásbővítései adták, illetve a mezőgazdaságnak kedvező időjárási körülmények – jegyezte meg.
