A dokumentum szerint a jelentős növekedés a 2007-2013-as és 2014-2020-as uniós programozási időszakok találkozásával és az uniós programok finanszírozási jellegével magyarázható. Miközben a 2007-2013-as időszak utolsó meghatározó éve jön 2015-ben, ténylegesen beindulnak a 2014-2020-as időszak új programjainak kifizetései is.
A költségvetés indoklásában szerepel az is, hogy a 2014-2020 fejlesztési ciklusban összesen több mint 34 milliárd eurónyi támogatás érkezik Magyarországra, ez a hozzá szükséges hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a következő években.
Gazdaságfejlesztésre fordítják a pénzt
A törvényjavaslat szerint a kormány felkészült arra, hogy a Magyarországra érkező fejlesztési forrásokat célzottan és egyszerűbben használja fel, valamint abban is határozott, hogy a források 60 százalékát a foglalkoztatás és versenyképesség növelésére épülő gazdaságfejlesztésre fogja fordítani.
A kormány döntésével túlléphető – felülről nyitott – uniós előirányzatok továbbra is garantálják, hogy ne legyen se pénzügyi, se szabályozási akadálya az uniós források felhasználásának, az uniós forrásokhoz kötelezően biztosítandó államháztartási (központi költségvetési) finanszírozás összege pedig biztosított az egyes fejezetek költségvetésében – áll a dokumentumban. A támogatási források felhasználása – nagyságrendjénél fogva – alapvetően befolyásolja a makrogazdasági paraméterek teljesülését, így a növekedési, foglalkoztatási célok elérését.
Meglesznek a bevételek
Az unió közösségi költségvetésének esetleges forráshiánya miatti bevételkieséssel a törvényjavaslat nem számol. Azt ugyanakkor megemlíti, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 2015-ben is több jogcímen érkezik olyan jelentős összegű támogatás, amelyek felhasználására a költségvetésen kívül kerül sor.
Az agráriumnak is jut pénz
A költségvetésen kívüli támogatások között összegükben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) finanszírozott területalapú támogatások dominálnak. Az EU Közös Agrárpolitikájának végrehajtását szolgáló másik közvetlen támogatási jogcím az agrárpiaci támogatások. Szintén nem jelennek meg a központi költségvetésben a közvetlenül az Európai
Bizottságtól pályázható egyéb támogatások, egyebek mellett a kutatásfejlesztési, valamint a különböző oktatási programok keretében megpályázható források.
A törvényjavaslat szerint jövőre az uniós fejlesztések teljes, 2500 milliárd forintot meghaladó keretéből több mint 1700 milliárd forint az Európai Unió hozzájárulása, a többi hazai forrás. Az EU költségvetéséhez Magyarország 295,6 milliárd forinttal járul majd hozzá.
