A jelölt, aki az előző Orbán-kormányban miniszterelnök-helyettesi rangban közigazgatási és igazságügyi miniszter, az idén tavasszal tartott választások után átalakított kabinetben pedig külgazdasági és külügyminiszter volt, elmondta, hogy tevékenysége során a pártpolitikai különbözőségek nem fogják akadályozni az együttműködés keresésében.

Célkitűzések: munkaerőpiac, digitalizálás

Navracsics Tibort az EP kulturális és oktatási bizottsága, valamint társmeghallgató bizottságként az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság tagjai faggatták szakmai elképzeléseiről, igyekeztek felmérni felkészültségét. A jelölt a meghallgatás kezdetén hat, a munkája során követendő kiemelt célkitűzést nevezett meg.

Elsőként azt emelte ki, hogy a növekedés és munkahelyteremtés beindítását szolgáló politikák gyújtópontjába helyezné az oktatást. Mint mondta, erre minden évben figyelmet fog fordítani, amikor az Európai Bizottság összeállítja a tagállamoknak címzett, úgynevezett országspecifikus ajánlásokat. Másodikként arról beszélt, hogy az európai kultúrának és oktatásnak a digitális korszakban is virágoznia kell. Mint mondta, egyetlen kereskedelmi tárgyalás sem áshatja alá a kultúra szerepét, és idézte Jean-Claude Juncker szavait is, amelyek szerint Európa kulturális sokszínűsége nem áldozható fel a kereskedelem oltárán.

Célkitűzések: egyetemek, fiatalok munkanélkülisége, európai polgárság

Harmadikként azt mondta, el akarja érni, hogy Európa egyetemei a legjobbak között legyenek a világon, mert a társadalom tartóoszlopainak tekinti őket, és a rendszerváltás előtt Kelet-Európában a szabad gondolat bástyái voltak. Úgy fogalmazott, szeretné az üzleti szféra, a kutatási-tudományos szektor és a felsőoktatás alkotta tudásháromszöget valódi partnerséggé tenni. Negyedikként ígéretet tett arra, hogy az ifjúsági munkanélküliség felszámolása érdekében szorosan együtt fog működni Marianne Thyssen foglalkoztatási ügyekért felelős biztossal.

Ötödikként  Navracsics Tibor arról beszélt, hogy be akarja vonni a fiatalokat a politika alakításába, és olyan platformot fog kidolgozni, amelynek segítségével a következő öt évben egymillió fiatalt lehet megszólítani. Végül szólt arról is, hogy szeretne új értelmet adni az európai polgárság fogalmának, mert az több mint egy közös útlevél vagy pár sor az uniós szerződésben.

Demokratikus úton kell rendezni a vitákat

Navracsics Tibor arra is kitért bevezető nyilatkozatában, hogy a magyar kormány és az Európai Unió között „kemény és hangos” viták voltak, de az Európai Unió lehetőséget ad arra, hogy a nézeteltéréseket nyitottan, békés és demokratikus úton lehessen rendezni. „Végül is mindannyiunkat összekötnek az alapvető európai értékek, az emberi méltóság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete, amelyek mellett személyesen és mélyen elkötelezett vagyok” – szögezte le.

Mint mondta: nem ért egyet azokkal, akik szerint nem fajsúlyos a tárca, amelyet neki szánnak. Mi aggasztóbb, mint az ifjúsági munkanélküliség? – tette fel a kérdést, és hozzátette: „ha méltányos és fenntartható gazdaságot szeretnénk újjáépíteni, az oktatással kell kezdenünk”.

Az Erasmus az unió egyik legsikeresebb programja

A kérdések és az azokra adott válaszok sorában felmerült egyebek közt az Erasmus oktatási és képzési csereprogram, amely – mint Navracsics Tibor fogalmazott – az unió egyik legsikeresebb programja. A jelölt szerint azt a jövőben is egységesen kell kezelni.

Az új Erasmus+ (Erasmus plusz) program irányítása az új bizottsági struktúrában nem egyetlen biztoshoz, hanem többhöz tartozna, nevezetesen a szakképzési programokat nem a magyar jelöltnek szánt oktatási tárca, hanem a belga Marianne Thyssennek ajánlott foglakoztatási tárca felügyelné. Navracsics Tibor szerint adminisztratív vonatkozásban talán valóban lesz megosztás, de a lényeget illetően egységként kell kezelni az Erasmussal kapcsolatos ügyeket.

Ez a terület jó alapja lehet az együttműködésnek, hiszen az Európai Bizottságon belül is új munkamódszerekre van szükség, a biztosoknak szoros együttműködésben össze kell fogniuk egymással – vélekedett.

Médiatörvény: rendezték a vitákat

A konzervatív frakció nevében a dán Rikke Karlsson azt vetette fel, hogy a jelölt a magyar kormány tagja volt a médiatörvény elfogadásakor.  Válaszában Navracsics Tibor a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása mellett tett hitet, és emlékeztetett arra, hogy a magyar kormányzat részéről ő volt az, aki az Európa Tanáccsal és az Európai Bizottsággal tárgyalt a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos vitás kérdésekről, és végül minden vitát rendeztek, Magyarország módosította a törvényt a szükséges pontokon. A magyar politikus szerint ez nagyon gyümölcsöző, számára fontos leckét jelentő párbeszéd volt, amely megmutatta, miként kell összehangolni a nemzeti és az európai érdekeket.

A Magyarországon a felsőoktatásban állami támogatással tanulókkal kötött hallgatói szerződést kényszer szülte megoldásnak nevezte Navracsics Tibor. Egy képviselő arról kérdezte, nem gondolja-e, hogy ez ellentétes a munkavállalói mozgásszabadsággal, amit Jean-Claude Juncker az egységes piac egyik sarokkövének nevezett.

A magyar biztosjelölt elmondta: Magyarországon óriási gond, hogy frissdiplomások az alacsony átlagkereset miatt más uniós tagországokban keresnek munkát, és ez alól a nagy költségű képzések sem kivételek, mint az orvos- és mérnökképzés. „Tudjuk, hogy nem egy jó megoldás, de azt szeretnénk, hogy a magyar fiatalok otthon, Magyarországon kamatoztassák a tudásukat” – mondta a hallgatói szerződésről. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszer rugalmas, több könnyítést tartalmaz.

Magyarországon nincs antiszemitizmus

Magyarországon virágzik a zsidó kultúra – hangsúlyozta egy másik kérdésre válaszolva Navracsics Tibor, és határozottan visszautasította a Magyarországgal szembeni antiszemitizmus vádját, amelyet – náci szerzők műveire történő utalásba csomagolva – Martin Sonneborn német független EP-képviselő fogalmazott meg.

Mi van a civilekkel?

Szükség van az együttműködésre a civil szervezetekkel – hangsúlyozta Navracsics Tibor arra reagálva, hogy előbb a radikális baloldal részéről az olasz Curzio Maltese EP-képviselő, majd a meghallgatás későbbi pontján a zöldpárti frakcióban politizáló Jávor Benedek (Párbeszéd Magyarországért) vetette fel a magyar kormányzat és egyes civil szervezek között kialakult feszültséget, és az ezzel kapcsolatos kormányzati fellépést.

Navracsics Tibor azt emelte ki, hogy ő maga mindig is jó viszonyt ápolt a civil szervezetekkel, tevékenységüket kormánytagként is segítette.

Jávor Benedeknek adott válaszában megjegyezte: megkönnyebbült, hogy a képviselő egyetlen olyan civil szervezetet sem említett, amelynek személy szerint vele keletkezett volna problémája. Maltesének válaszolva Navracsics Tibor közölte: korábban ő maga tárgyalt a civil szervezetek finanszírozásában érintett norvég, illetve svájci kormányzattal, és akkor minden felmerült vitás kérdést rendeztek.

A magyar jelölt emlékeztetett arra, hogy a kormány tagjaként ő maga hangsúlyozta Magyarország felelősségét a holokausztért. Mint mondta, Magyarországon sokféle etnikum él, ő is részben horvát, részben német felmenőkkel büszkélkedhet. Hozzátette: büszke Magyarország sokszínűségére.

Befektetés a jövőbe

Az oktatásra fordított pénz befektetés a jövőbe, az oktatástól elvett pénz pedig a jövőtől elvett pénz – hangoztatta Navracsics Tibor az egyik kérdésre adott válaszában. Kifejtette, hogy azok az országok, amelyek elvonnak forrásokat az oktatástól, azok nem most, hanem 5-10-15 év múlva érzik majd meg a megszorítások okozta versenyhátrányt.

A meghallgatás végén egy kérdésre válaszolva Navracsics Tibor leszögezte: tisztában van mind a jogaival, mind a kötelezettségeivel, és biztosít mindenkit, hogy az Európai Bizottság lojális és független tagja lesz, ha megválasztják.

Ez annak kapcsán került szóba, hogy egy képviselő Orbán Viktor miniszterelnök szavait idézte fel a meghallgatáson, miszerint a magyar kormány újfajta kapcsolatra törekszik majd az új magyar biztossal, és bízik abban, hogy a magyar érdekeket fogja képviselni Brüsszelben. A képviselő feltette a kérdést, vajon a magyar miniszterelnök nem érti-e az Európai Unió működését, a biztosok függetlenségét, vagy azt alá akarja-e ásni.

Navracsics Tibor, emlékeztetve arra, hogy ez most az ő biztosjelölti meghallgatása, arra kérte a képviselőket, hogy az ő kijelentéseiből induljanak ki, és azokat vegyék irányadónak.