Kuti Ákos, az Equilor és Balatoni András, az ING vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a lépés abba a kormányzati stratégiába illik, amely szerint növelni kell a hazai tulajdon részarányát – és így a magyarországi finanszírozást – a magyarországi bankrendszerben.

Meglepetés a kormánytól

Az Equilor vezető elemzője szerint meglepetés volt a bejelentés, mert a piacon azt várták, hogy az OTP, nem pedig az állam veszi meg az MKB-t. Elmondta, hogy egyelőre keveset lehet tudni a tranzakció részleteiről, de az 55 millió eurós vételár elmarad a piac által várttól. Kuti Ákos kifejtette: a bankok vételára a tőkeérték 70-80 százaléka körül alakul mostanság, de az az 55 millió euró, amennyiért a magyar kormány megveszi az MKB-t, csak a tőkeérték 14-15 százalékát teszi ki.

A szakértő ugyanakkor hozzátette: az alacsony vételárban valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a tulajdonos BayernLB elengedi az MKB 270 millió eurós tartozását. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság 2012-es döntése értelmében a bajor tartományi banknak legkésőbb 2016 végéig értékesítenie kell magyar leányvállalatát. Kuti Ákos szerint az MKB megvásárlása nem veszélyezteti az idei hiánycélt, arra lesz fedezet a költségvetésben.

Nem veszélyezteti a büdzsét

Balatoni András elmondta: a kormány azon célja, hogy növelje a hazai tulajdon részarányát a magyarországi bankrendszerben, azzal is jár, hogy a belföldi források felé fordul a hazai bankrendszer, ez pedig segít abban, hogy kevésbé erősödjenek fel a gazdasági hullámzások. Ő is úgy vélte, hogy a mintegy 17-18 milliárd forintot kitevő vásárlás nem számít jelentősnek költségvetési szempontból, és nem veszélyezteti a büdzsé egyensúlyát.