Az MNB elnöke, aki az Official Monetary and Financial Institutions Forum (OMFIF) nevű londoni székhelyű globális pénzügyi kutatóintézet rendezvényén tartott előadást, felidézte, hogy a jegybank monetáris enyhítési ciklusa 7,00 százalékos alapkamatról indult és jelenleg 2,50 százalék az MNB irányadó kamata.

Kijelentette: lehetséges, hogy „van még manőverezési mozgástér”, és elképzelhető további kisebb mértékű kamatcsökkentések végrehajtása a jövőben.

Egyesek szerint 2 százalékig csökkent az MNB

A londoni elemzői közösségen belül most már konszenzusos előrejelzés az, hogy az MNB a korábbi várakozásokkal ellentétben mégsem fejezte be enyhítési ciklusát. Egyes citybeli prognózisok azt sem tartják kizártnak, hogy a jegybank egészen 2,00 százalékig csökkenti alapkamatát.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői a fogyasztói árak 0,1 százalékos éves összevetésű áprilisi visszaeséséről szóló adatsor ismertetése után közölték: most már azzal számolnak, hogy az MNB további 0,30 százalékponttal 2,20 százalékra mérsékli alapkamatát az idén, de ha a piaci kondíciók engedik, a ház szerint az idei év végéig akár 2,00 százalékra is csökkenhet a magyar jegybanki kamat.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői ugyanezt jósolták új, felülvizsgált előrejelzésükben. A ház közölte, hogy eddig 2,30 százalékos alapkamaton várta az MNB enyhítési ciklusának végét, de most már 2,00 százalékon valószínűsíti a kamatmélypontot.

A Barclays elemzői havonta 0,10 százalékpontos lépésekben jósolják az enyhítési ciklus folytatását, vagyis még öt havi folyamatos kamatcsökkentéssel számolnak.

Kicsi a mozgástér

Az MTI kérdésére, hogy mi a véleménye e prognózisokról, Matolcsy György a csütörtöki londoni előadás után mindazonáltal kijelentette, hogy a 2,00 százalékos alapkamat eléréséről szóló előrejelzéseket „eltúlzottnak” tartja. „Valami kicsi mozgástér még van” – fogalmazott.

Az áprilisban mért 0,1 százalékos éves árcsökkenésről az MNB elnöke a rendezvény után újságíróknak azt mondta, hogy ez átmeneti jelenség, és nem jelent deflációs kockázatot. Matolcsy György szerint a negatív inflációs adatban a rezsicsökkentési intézkedések játszották a főszerepet, ennek hatása azonban „nem tart évekig”. Hozzátette: az enyhítési ciklus végpontja a monetáris tanács helyzetmegítélésétől függ.

Így jöttünk ki a válságból

Az MNB-elnök londoni előadásának fő témája egyébként az európai válságból kivezető út vizsgálata volt magyar szemszögből. Matolcsy György az euróövezeti válság okai között említette, hogy a valutaunió kezdeti terveit „jó időkre” dolgozták ki, és e tervek nem bizonyultak megfelelőnek a „rossz időkre”. Matolcsy György szerint a takarékossági szigorra épülő válságmegoldási kísérletek is elhibázottak voltak.

Kijelentette: magyar szemszögből megítélve az euróövezeti válságra szokványos és nem szokványos, „vagyis ortodox és unortodox” módszerek keveréke alkotta gyógyírt kellett volna alkalmazni. „Kizárólag ortodox, szokványos eszközök alkalmazásával sehova nem jutunk” – tette hozzá.

Matolcsy György szerint a magyar gazdaságpolitikai eszközök sikerességét igazolja, hogy Magyarország kikerült az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának hatálya alól, ugyanakkor az euróövezet több déli tagországa esetében folytatódik ez az eljárás.