A BRICS a világ lakosságának a felét, a Föld szárazföldi területének 26 százalékát képviseli. A fejlesztési bank (New Development Bank, NDB) beruházási projekteket finanszíroz majd, a valutaalap (Contingent Reserve Arrangement, CRA) pedig tartalékként szolgál a BRICS országokat sújtó pénzügyi turbulenciák idejére – mondta Dilma Rousseff brazil elnök, a csúcstalálkozó házigazdája. „Az intézményeket nem mások ellen, hanem saját javunkra hoztuk létre” – hangsúlyozta.

Az IMF és a Világbank a minta

Az NDB székhelye Sanghaj lesz, elnökségét pedig az alapító tagok rotációs rendszerben töltik majd be. Elsőként India delegáltja veszi át a bank irányítását, majd sorrendben Brazília, Oroszország, Dél-Afrika és Kína képviselője követi. A tagországok 10 milliárd dollárral járulnak hozzá a bank alaptőkéjéhez, majd az így összejött 50 milliárd dollárt később 100 milliárd dollárra emelik. A bank a BRICS országokban és az általuk képviselt fejlődő régiókban finanszíroz majd fejlesztési projekteket.

A CRA valutaalap is 100 milliárd dollárral jön létre, a legnagyobb összeget, 41 milliárd dollárt Kína teszi be a közösbe. Brazília, Oroszország, India 18-18 milliárd dollárral, Dél-Afrika pedig 5 milliárd dollárral járul hozzá az alaptőkéhez.

A két pénzintézet tulajdonképpen a washingtoni székhelyű Világbank és Nemzetközi Valutaalap (IMF) tükörképe és azzal a céllal jött létre, hogy erősítse a fejlődő világot képviselő öt ország nemzetközi pénzpiaci súlyát és jelentőségét.

Külön utakon járnak az ötök

Elemzők szerint a két pénzintézet megalapítása a BRICS országok egyértelmű elhatárolódását jelenti a „kiszolgált” és „az Egyesült Államok befolyása alatt álló” washingtoni intézményektől. „Nem konkurenciaként, hanem kiegészítőként kívánunk szolgálni” – hangsúlyozták azonban brazil diplomaták.

A házigazda, Dilma Rousseff „történelmi aktusnak” nevezte a két pénzintézet létrehozását, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig „hatékony eszköznek” nevezte a tartalékalapot. A brazil elnök hangsúlyozta, hogy a BRICS országok sem hegemóniára, sem dominanciára nem törekszenek, hanem alternatívát kívánnak nyújtani a fejlődő országoknak infrastrukturális projektek finanszírozásához, hogy ezzel is kompenzálják a vezető pénzintézetek nem elegendő hiteleit.

A csúcstalálkozó zárónyilatkozata azonban bírálatot is megfogalmazott az IMF címére: „Csalódottak vagyunk és aggódunk a Nemzetközi Valutaalap 2010-es reformprogramjának elmaradása miatt, ami rossz fényt vet az intézmény legitimitására, hitelességére és hatékonyságára” – fogalmaz a közlemény.