A negyedik negyedévben a teljes vállalati hitelállomány 108 milliárd forinttal, 2,4 százalékkal emelkedett a tranzakciók hatására, így elég jó negyedévet tudhatunk magunk mögött – mondta Vonnák Balázs az MNB igazgatója. A válság óta 2014 volt az első év, amikor a hitelfelvételek és törlesztések egyenlege pozitív volt. A forinthitelek 179 milliárddal növekedtek, míg a devizahitelek állománya 71 milliárd forinttal csökkent. A szektor hitelkibocsátása 637 milliárd forint volt 2014 negyedik negyedévében, amelyek kétharmada hosszú lejáratú (3 éven túli) forinthitel volt.

Az NHP húzza a piacot

A hitelállomány bővülése még mindig az NHP-n belüli hitelkihelyezéseknek köszönhető, a program nélkül az állomány zsugorodott volna. A tavalyi utolsó negyedévben 189 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket, ezzel a program kihasználtsága 584 milliárd forintra nőtt. Bár 2015 első két hónapjában visszaesett a programon belüli hitelkihelyezés, de ez természetes Vonnák Balázs szerint, hiszen az NHP határidejét kitolták és hamarosan indul az NHP+ is. Ezért a vállalkozások kivárhatnak a hitelfelvétellel. Az NHP+ program március 16-tól indul, a következő hetekben kidolgozzák a részletes feltételeket. A résztvevő bankoknak lesz egy keretük, amelyet felhasználhatnak, ez függ attól is, hogy mennyire vettek részt az első programban.

A Növekedési Hitelprogram nélkül a kis- és közepes vállalkozások hitelezése továbbra sem élénkül, mindössze a bankok ötöde enyhített a hitelfelvételi szabályokon, így a feltételek szintje még mindig szigorúnak számít. A programon kívüli piacot a rövid futamidejű folyósítások jellemzik, a tipikus futamidő egy év, míg az NHP-ben hét év. Az új kihelyezésű hitelek kamatai a régiós átlagnak megfelelően csökkentek.

Leépül a lakossági állomány

A lakossági szegmensben folytatódott a hitelállomány leépülése a negyedik negyedévben, azonban az újonnan kibocsátott háztartási hitelek volumene az előző év azonos időszakához képest érdemben bővült. A tranzakció alapú éves állományleépülési ütem 4,3 százalékról 4 százalékra mérséklődött. A lakossági szektorban előző év azonos időszakához viszonyítva 42 százalékkal nagyobb mértékben kötöttek új szerződéseket, a legnagyobb élénkülés a lakáscélú hiteleknél mutatkozott.

A fogyasztási hitelek esetében enyhültek a hitelfeltételek, míg a lakáscélúak esetében nem változtak. A megvalósult ügyletek esetében az átlagos teljes hitelköltség és a referenciakamat feletti felár is csökkent.

A hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján a lakáscélú hitelek feltételeinek változatlansága mellett enyhültek a fogyasztási hitelek feltételei, azonban a következő fél évre előretekintve a bankok mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelek feltételeinek szigorítását jelezték.

Mit hoz a forintosítás és a fair bank törvény?

A forintosítást követően élénkülhet a bankok közötti verseny a jegybank vezetői szerint. A héten már el kezdik kézbesíteni a bankok tájékoztató leveleit. Ezt követően az ügyfeleknek 60 napjuk van arra, hogy felmondják a hitelszerződést, ezt követően 90 napon belül rendezni kell a tartozást. Ha minden refinanszírozással valósul meg, akkor a fogyasztónak ezzel kapcsolatban nem lehet semmilyen költsége. Jegybanki elképzelések szerint ennek következménye az lehet, hogy bizonyos ügyfélszegmensekben verseny indulhat, és elkezdődhet a piac újraelosztása.

A fair bank törvény ezt a versenyt erősítheti. A forinthitelek a kamat- és a kamatfelár-periódusok határán díjmentesen kiválthatóak lesznek a kamatláb emelkedése esetén. Ez azt jelenti, hogy meghatározott időközönként az ügyfél kedvezőbb konstrukcióra válthat.