Vida József, aki a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője is, hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti hitelintézetek vezetőivel nincs nézeteltérésük. Mindenkinek az az érdeke, hogy a takarékszövetkezetek a parttalan viták helyett végre a szokásos napi üzletmenetre, a közös üzleti feladatokra és az eredményes működésre koncentráljanak, megteremtve a helyi közösségek hosszú távú, stabil pénzügyi kiszolgálását – mondta.

Saját tőkét is vonnak be a vállalkozásba

A Magyar Takarék Zrt. mintegy 60 százaléka 15 szövetkezeti hitelintézet tulajdonában van. A részvények további mintegy 17 százaléka szövetkezeti hitelintézeti vezetők személyes tulajdona, míg a fennmaradó rész az FHB-é. Elmondta azt is, hogy a társaságot háromtagú igazgatóság vezeti, két vezérigazgató látja el az operatív feladatok irányítását. A felügyelőbizottság 5 tagú, többségük szövetkezeti hitelintézeti vezető. A projekttársaságot szövetkezeti hitelintézeti vezetők hozták létre, és a csatlakozás lehetőségét számos takaréknak felajánlották; végül 15 szövetkezeti hitelintézet állt össze, amely hajlandó, képes és nyitott volt a projekttársaság tőkéjének megemelésére és a megvalósítható üzleti terv összeállítására – fejtette ki a vezérigazgató. A társaság kérte fel csatlakozásra szakmai partnerként a Magyar Posta stratégiai partnerét az FHB-t – tette hozzá.

A résztvevő szövetkezeti hitelintézetek saját tőkéből finanszírozzák részvételüket a vállalkozásban, ahol egyébként többségben vannak. Kifejtette, azt szerették volna, hogy a Takarékbank többségi tulajdona ismét a szövetkezeti hitelintézetek kezébe kerüljön, és „úgy tűnik, ezt most sikerül megvalósítani”. Megjegyezte, hogy a tranzakció lezárásával a szövetkezeti hitelintézetek és azok vezetőinek közvetlen és közvetett tulajdonrésze a Takarékbankban meghaladja a 85 százalékot.

Egységesítenének

Megerősítette, hogy tovább erősítenék az integrációt, együttműködve az összes érintett szövetkezeti hitelintézettel, függetlenül attól, hogy a társaságban rendelkeznek-e tulajdonnal vagy sem. Kitért arra is, hogy az integráció megújítása a törvény előírásai mentén halad, és a legfőbb cél, hogy egy üzletileg és informatikailag versenyképes, az ügyfeleknek kiemelt biztonságot nyújtó, a magyar vidéket, a kis- és középvállalkozásokat is helyzetbe hozó, végső soron a magyar gazdaság növekedését elősegítő pénzügyi csoport jöjjön létre.

Ehhez egységes termékekre, egységes színvonalú szolgáltatásokra, egységes marketingre és informatikára van szükség, „de azt gondolom, az integráció megújításának nem lehet más alternatívája: a szektor jelenlegi helyzetében alapvető változások nélkül a piaci lemorzsolódás, a szektor elsorvadása aligha kerülhető el” – mondta.

Az OTSZ tehetetlen

Arra a kérdésre, hogy miért nem az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) égisze alatt pályáztak, Vida József azt mondta, hogy ez indokolatlan és felesleges többletköltségekkel járt volna, ezért alakítottak ki egy másféle megoldási struktúrát, amihez rövid idő alatt is meg tudták teremteni a szükséges hátteret a szövetkezeti hitelintézetek oldaláról. Leszögezte: nem igaz, hogy a kiírás kizárta a takarékszövetkezetek többségét a pályázatból, a Magyar Takarék Zrt. sikeres pályázata önmagában cáfolja ezt az alaptalan vádat.

Kifejtette, hogy az OTSZ elnökségének tagjaként még a Takarékbank-pályázatot megelőzően több kollégájával együtt jelezte aggályait. Január legelején javasolták, hogy a pályázati dokumentáció megvásárlása előtt az OTSZ vezetése állítson fel egy bizottságot, készítsen egy tanulmányt a pályázat megvásárlásáról és az OTSZ közvetlen pályázásának lehetőségeiről. „Azt is javasoltuk, hogy a takarékszövetkezetek ne az OTSZ-en keresztül, hanem önálló projektcéget alapítva pályázzanak a Takarékbank részvényeire – úgy, ahogy azt később mi magunk is tettük. Sajnálom, hogy az OTSZ vezetése nem vette figyelembe a javaslatainkat. Azt viszont elfogadhatatlannak tartom, hogy az OTSZ vezetése most ránk próbálja kenni saját felelősségét, tehetetlenségét” – mondta.

Vida József nem ért egyet a negatív kampánnyal

Vida József január 31-én jelentette be lemondási szándékát az OTSZ elnökségi tagságáról azért, mert nem tudott tovább azonosulni és egyetérteni az „érdekképviselet ilyen formájával, illetve az OTSZ és a VOSZ elmúlt hónapokban folytatott kritizáló és megosztó politikájával, mivel ez nem szolgálja a takarékszövetkezeti szektort, a benne dolgozók és a tulajdonosok érdekeit”. A negatív kampány csorbítja a hazai takarékszövetkezeti rendszerbe vetett betétesi, részjegyesi bizalom fenntartását is – hangsúlyozta.

A Magyar Takarék március 10-én írt alá részvény adásvételi szerződést az MFB-vel és a Magyar Posta Zrt.-vel a Magyar Takarékbank Zrt. 929 301 darab törzsrészvényének megvásárlásáról több mint 9 milliárd forintért. A részvénycsomag a Takarékbank nagyságrendileg 54,8 százalékos tulajdonrészét képviseli, a tranzakciót várhatóan 2014 első félévében zárják.