Gyorsított eljárásban tárgyalják

Rogán Antal (Fidesz) bizottsági elnök, az egyik előterjesztő azt kérte, hogy az ellenzéki képviselők a plénum előtt támogassák majd a házszabálytól eltérést, mert abban az esetben jövő kedden elfogadhatja az Országgyűlés a törvényt, amely még húsvét előtt hatályba is léphet. A Fidesz frakcióvezetője jelezte azt is: készül az a törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy a kártalanítási eljárás a büntetőeljárás lezárása előtt lefolytatható legyen.

A tervek szerint a büntetőeljárási, valamint a bírósági végrehajtási törvényt módosító indítványt Rogán Antal, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője és két frakciótársa, Gulyás Gergely és Tuzson Bence terjesztette a Ház elé.

Szigorítanak és elkoboznak

Az előterjesztés alapján – ügyészi kezdeményezésre, bírósági elrendelésre – zár alá lehetne venni a vagyonát azoknak a pénzügyi tevékenységet végző szervezeteknek, amelyeknél valószínűsíthető, hogy tevékenységi körükben 50 millió forintot meghaladó értékre elkövetett vagy 50 millió forintot meghaladó kárt, vagyoni hátrányt okozó bűncselekményt követtek el. Azon szervezet vagyonának zár alá vételét is el lehetne rendelni, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez felhasználtak, vagy amely előnyt szerzett a bűncselekmény elkövetéséből.

Jogászok agyalnak a Quaestor-ügyön

Közben kiderült, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) egy jogászcsoportot kért fel annak eldöntésére, hogy azok a bizonyos fiktív kötvények, amelyeket a Quaestor befektetői jegyeztek, ténylegesen kötvénynek minősülnek-e, vagy kiterjedhet-e rájuk a Beva garanciája – jelentette be Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője kedden reggel.

A zár alá vétel vonatkozhatna a kapcsolt vállalkozásokra is, továbbá az említett szervezetekben befolyásoló részesedéssel vagy ellenőrző befolyással rendelkezőkre, a szervezet vezető tisztségviselőire, képviseletre feljogosított tagjaira, alkalmazottaira, tisztségviselőire, cégvezetőire, felügyelőbizottsági tagjaira, ezek megbízottjaira, valamint könyvvizsgálóira. A személyes vagyonnál akkor is elrendelhető lenne a zár alá vétel, ha a kapcsolat a bűncselekmény elkövetésének megkezdését követően megszűnt.

Zár alá vétel rendelhető el továbbá arra a vagyonelemre, amelyet valószínűsíthetően a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárást megalapozó hatósági eljárás megindulása után feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen, vagy közeli hozzátartozó javára szereztek, vagy amely e vagyonelem helyébe lépett.

Annak érdekében, hogy a zárolt vagyon a kártérítést szolgálja, állami vagyonfelügyelő kirendelése szükséges – írták indoklásukban az előterjesztők, hangsúlyozva: a zárolt vagyont minden esetben a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani. A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

Nem csak a kormányzat szigorítana

A nemzetgazdasági tárca egyetért a jegybankkal abban, hogy változások szükségesek a könyvvizsgálókra vonatkozó ellenőrzési gyakorlatban, ám álláspontja szerint nem lehet ügyfélkör alapján szétválasztani a könyvvizsgálókat, és felügyeletüknek egy kézben kell maradnia, adta hírül a Világgazdaság.

Így alakult a Quaestor-ügy

A Quaestor Financial Hrurira Kft. március 9-én öncsődöt jelentett. „A Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. (…) A kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit” – indokolt a cég.

Március 10-én a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét. Akkori közleményükben azt írták: az MNB a cégnél indított célvizsgálata során a társaságnál szabálytalanságokat észlelt, ezért függesztette fel részlegesen a Quaestor tevékenységi engedélyét.

Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője március 12-én azt mondta: a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél, az értékpapír-kereskedő cégnél szabálytalanságokat talált az MNB, ezért rendelt ki oda felügyeleti biztost, ugyanakkor a kötvénykibocsátás területén is szabálytalanságokra derült fény. A Quaestor Financial Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd fiktív kötvénykibocsátásról lehet szó – jegyezte meg. Binder István azt mondta: eddig csak a Buda-Cash esetében kezdeményezett felszámolást az MNB, a másik két érintettnél, a Hungária Értékpapír Zrt.-nél és a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél a felügyeleti biztos összegzi a helyzetet, meg kell állapítania a fedezethiány mértékét is.

A Buda-Cash volt az első

A jegybank február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a céghez. A jegybank a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy banknál korlátozta a betétkifizetést és szintén felügyeleti biztosokat rendelt ki. A Buda-Cash a gyanú szerint körülbelül 30 milliárd forinttal károsíthatta meg saját ügyfeleit, továbbá 60-65 milliárd forinttal nem tud a csoport bankjai felé elszámolni. Az ügy kapcsán bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, ezért az MNB büntető feljelentést tett az illetékes rendőr-főkapitányságnál.

Március 9-én hatvanmilliárdos csalás és más bűncselekmények gyanújával vették őrizetbe Tölgyesi Pétert, a Buda-Cash Brókerház felfüggesztett vezérigazgatóját, résztulajdonosát – mondta Bánáti János ügyvéd, az üzletember védője. Március 11-én előzetes letartóztatásba helyezett három embert az ügyben a Fővárosi Törvényszék.

Azok a befektetők, akiknek biztosítás alá eső követelésük áll fenn a Buda-Cash Brókerház Zrt.-vel szemben,március 27-étől egy évig nyújthatják be kártalanítási kérelmüket a Befektető-védelmi Alaphoz (Beva) – közölte az alap múlt héten