A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint októberben 0,9 százalékos volt az éves infláció, a fogyasztói árak az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. Legutóbb 1974 februárjában volt ennél alacsonyabb az éves infláció, a mutató értéke akkor 0,6 százalékon járt. Az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni elemzőházak 1,2-1,4 százalékos előrejelzéseket adtak a teljes kosárra számolt októberi tizenkét havi inflációra.

Óriási meglepetés a közölt adat

Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary elemzője szerint nagy meglepetést okozott a havi adat, mivel 1,3 százalékos inflációt vártak októberre, ahogy a piaci konszenzus is ennyi volt. Az élelmiszerek minimális mértékben drágultak, és a dohánytermékek árában sem következett be az új kiskereskedelmi értékesítési rendszer miatt további drágulás. A tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások árai pedig azt jelezték, hogy a gazdaságban nincs különösebb keresleti inflációs nyomás, ami szintén hozzájárul a dezinflációs folyamathoz.

Megbillent a forint

Erős, bár csak rövid ideig tartó megingást hozott a vártnál jóval alacsonyabb inflációs adat a forintpiacon. Az euró árfolyama a reggeli 298,3 forintos árfolyamról 299 forint fölé emelkedett, ám délutánra visszatért a kereskedés a 298,5 forint alatti tartományba. A dollár ugyanezen időtávon belül 222,5-223,8, a svájci frank 241,9-242,7 forint között mozgott.

A többkörös rezsicsökkentés hatása egész évben hat a mutatóra, illetve míg tavaly ilyenkor komoly élelmiszerár-emelkedéssel szembesültek a fogyasztók, az idén ez a kedvezőbb időjárás és terméseredmények miatt sokkal mérsékeltebb. A friss adatok fényében az elemző a korábbi, 1,8 százalékos várakozásukkal szemben az éves átlagos árindex 1,7 százalékra mérséklődhet az idén.

Tovább mérséklődhet az inflációs nyomás

Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője kiemelte, hogy a várakozásoknál lényegesen alacsonyabbra csökkent az infláció októberben. Az elemző szerint a meglepetést leginkább az élelmiszerárak emelkedésének markáns mérséklődése okozhatta, illetve a dohánytermékek árrésének emelése már túlnyomórészt megjelent a fogyasztói árindexben.

Elvileg folytatódhat a kamatcsökkentés

Mivel az infláció várhatóan az egész évben bőven a 3 százalékos cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat, de a 3 százalék feletti maginfláció miatt indokolt az óvatosság. A jelenlegi árazások alapján a monetáris tanács 3,25 százalékig csökkentheti Suppan Gergely szerint az alapkamatot, ami megfelel a bank várakozásainak is, de a szakember nem tartja kizártnak, hogy az alapkamat végül 3 százalékra csökken. Az alacsony hazai kamatszint a jövő év végéig fennmaradhat.

Az elemző szerint az infláció a következő hónapokban tovább csökkenhet. Az élelmiszerárakra nézve további enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami újabb meglepetésszerű csökkenést okozhat.

Suppan Gergely novemberben az októberihez hasonló, 0,9 százalékos inflációra számít, a háztartási energiaárak további 11,1 százalékos csökkentése decemberre 0,5 százalékra mérsékelheti az inflációt. A nemzetközi dezinflációs trendek szintén az inflációs nyomás további mérséklődését vetítik előre, az európai országokban az infláció szinte kivétel nélkül alulmúlta a várakozásokat. Mindezen folyamatok hatására az infláció az idei 1,8 százalékos, és a 2014-es 1,6 százalékos prognózisukat egyaránt alulmúlhatja, így a közeljövőben csökkenthetik azt.

Az év végére nulla közelébe süllyedhet az infláció

Balatoni András, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint is jóval alulmúlja a várakozásokat az októberi csökkenés mértéke. A mérséklődésben elsősorban az üzemanyagárak csökkenése játszotta a főszerepet, de az alapvető inflációs nyomást számszerűsítő hó/hó maginfáció is mérséklődött az előző hónap megugrását követően. Ebben az adatban a novemberi rezsicsökkentés hatása még nem látszik, az a decemberi árindexet további 0,8 százalékponttal csökkenti. Az infláció így az év végére nulla százalék közelébe süllyedhet.

A feltörekvő régiókban már elindult a kamatemelés

Horváth István a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója azt közölte, hogy a rekordalacsony infláció és a stabil forint miatt novemberben tovább csökkenhet az alapkamat. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed közelgő szigorítása miatt azonban a feltörekvő régiókban már elindult a kamatemelési folyamat, ami a következő hat hónapban Magyarországot is eléri.

Az alacsony áremelkedés a jegybankot további lazításra ösztönözheti, így az irányadó ráta 3 százalék alá süllyedhet az idei év végén vagy a jövő év elején. Az elemző szintén 1,8 százalékos éves átlagos inflációt vár 2013-ra.

Tartós sokk

A vártnál sokkal kevésbé emelkedő dohánytermékárak okozták a fő inflációs meglepetést a múlt hónapban – vélekedtek az előrejelzésektől messze elmaradó októberi magyarországi inflációs adatok keddi ismertetése után londoni pénzügyi elemzők. A keddi adatismertetés után a 4cast nevű londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház közgazdászainak számításaik szerint a várt és a tényleges inflációs ütem közötti különbségből 0,2 százalékpontnyi adódik a dohánytermékek árának a várakozásoknál sokkal kisebb emelkedéséből.

A ház elemzői szerint a dohányfélékre megállapított kiskereskedelmi árrés korábbi emelésének átszűrődő hatása a múlt hónapban megszűnt, és már nem valószínű, hogy a későbbiekben ez a hatás ismét megjelenik a fogyasztói árakban. A 4cast szakértői szerint ez „tartós lefelé ható sokkot” jelent a következő tizenkét hónapra szóló inflációs előrejelzésekre.

Nem kell tartani a deflációtól

William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza azt emelte ki a keddi adatismertetés utáni értékelésében, hogy jóllehet Magyarországon és Csehországban egyaránt 0,9 százalék volt a teljes kosárra számolt tizenkét havi infláció októberben, Magyarországon azonban a maginfláció továbbra is meglehetősen magas, Csehországban viszont az így számolt inflációs mutató immár negatív. Jackson szerint ennek alapján Csehország esetében megalapozottabbak a defláció kockázatával kapcsolatos aggodalmak, mint Magyarországon.

Nőtt  a korábbinál agresszívebb monetáris enyhítés esélye

A Capital Economics elemzője szerint a teljes kosárra számolt infláció meredek csökkenése azonban így is növeli a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által folytatott enyhítési ciklus kiterjesztésének esélyeit. A ház az idei év végére 3,00 százalékig csökkenő MNB-alapkamatot vár, Jackson szerint azonban az alacsony magyarországi infláció és az eurójegybank (EKB) által múlt héten végrehajtott kamatcsökkentés nyomán nőtt az ennél is agresszívabb magyarországi monetáris enyhítés esélye.

Az MTI kérdésére, hogy Magyarországon a novembertől érvényes újabb közműdíj-csökkentés fogyasztói szintű dezinflációs hatásának megjelenése után sem kell-e tartani deflációtól, a Capital Economics londoni közgazdásza kifejtette: nem zár ki néhány havi negatív inflációt Magyarországon, ám a januárban végrehajtott előző közműdíj-csökkentés hatása jövő januártól kiesik a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi inflációs adatokból, és így – a belépő bázishatások révén – onnantól ez a tényező inflációemelő hatású lesz éves összevetésben. Jackson véleménye szerint akkor lenne nagyobb kockázata a „deflációs csapda” kialakulásának – vagyis a háztartási kiadásoknak a negatív inflációt követő, és azt tovább erősítő folyamatos halasztásának -, ha a magyarországi maginfláció is negatív tartományba fordulna.

3 százaléknál megáll az MNB

A JP Morgan szakértői fenntartották azt a prognózisukat is, hogy az MNB monetáris enyhítési ciklusa a 3,00 százalékos alapkamat elérése után befejeződik. A cég elemzői szerint ugyanis a középtávú infláció kilátások nem változtak, és a teljes kosárra számolt éves ütem 2014-2015-ben várhatóan visszatér az MNB célszintjére, így a monetáris tanácsot várhatóan a mostani inflációs meglepetés sem készteti a vártnál agresszívabb enyhítésre. Mindemellett valószínűleg a piaci kondíciók is kedvezőtlenebbé válnak a további kamatcsökkentések szempontjából, amikor az amerikai szövetségi jegybankrendszer (Federal Reserve System) hozzákezd mennyiségi enyhítési ciklusának leépítéséhez – jósolták a JP Morgan londoni elemzői.

Daniel Hewitt, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza keddi értékelésében ugyanakkor azt valószínűsítette, hogy az MNB 2014-ben 2,80 százalékig csökkenti alapkamatát. Hewitt szerint a piaci kondícióktól függően nem lehet kizárni ennél is alacsonyabb MNB-alapkamatot.

Egy év múlva már cél fölötti infláció lehet

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői is azt emelték ki keddi értékelésükben, hogy a dohánytermékek ára a szeptemberi megugrás után októberben nem emelkedett tovább. A ház szakértőinek véleménye szerint ez arra vall, hogy a kiskereskedelmi árrés emeléséből eredő kiigazítás nagy része már végbement.

A cég londoni elemzői az új inflációs adatok nyomán az általuk eddig várt 2,00 százalékról 1,7 százalékra módosították a jövő évi átlagos inflációra adott előrejelzésüket. Számításaik szerint ugyanis a meglepetésszerűen alacsony októberi inflációs ütem a következő tizenkét hónap átlagos inflációját is hozzávetőleg 0,3 százalékponttal csökkenti.

A JP Morgan szakértőinek keddi előrejelzése szerint idén decemberben mindössze 0,4 százalék lesz a tizenkét havi összevetésben számolt infláció Magyarországon. A cég ugyanakkor érvényben hagyta azt a prognózisát, amely szerint 2014 negyedik negyedévében jelentősen visszagyorsul az inflációs ütem; a ház londoni elemzői 2014 decemberére 3,2 százalékos éves ütemet várnak abban az esetben, ha nem lesznek újabb hatósági közműdíj-csökkentések.