A müncheni lap szerint a kancellár Davosban felvetette, hogy az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió tárgyalásokat kezdhet „egy közös kereskedelmi övezet keretein belüli együttműködés lehetőségeiről”, ha sikerül békét teremteni Ukrajnában.

Az EU-nak „kiutat kellene ajánlania Oroszországnak”

Sigmar Gabriel alkancellár még tovább ment, sürgette, hogy az EU-ban induljon el a diskurzus arról, mit lehet felkínálni Moszkvának a háború utáni időkre. „A következő lépés a diskurzus egy szabadkereskedelmi övezetről” – mondta a szociáldemokrata politikus Davosban, hangsúlyozva, hogy az EU-nak „kiutat kellene ajánlania Oroszországnak”.

Merkel és Gabriel a „Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő” szabadkereskedelmi övezet kifejezést használta, amely Vlagyimir Putyin orosz elnöktől származik. Ugyanakkor mindketten hangsúlyozták, hogy ez egy hosszú távra szóló elképzelés, és mindenekelőtt az szükséges, hogy Oroszország tartsa tiszteletben a minszki tűzszüneti megállapodást – írta a Süddeutsche Zeitung.

A kancellár a világgazdasági fórumon ismét elítélte a Krím félsziget bekebelezését Oroszország részéről, és kijelentette, hogy Moszkva lépése miatt elkerülhetetlenek voltak a szankciók. Az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket akkor lehet visszavonni, ha megszűnik azok kiváltó oka. „Itt sajnos nem tartunk” – mondta Angela Merkel a beszámoló szerint.

Az unió ne csak kényszerrel ösztönözze az orosz vezetést

A Süddeutsche Zeitung felidézte, hogy Putyin 2010-ben a lap gazdasági konferenciáján javasolta „egy harmonikus gazdasági közösség” kialakítását a „Lisszabontól Vlagyivosztokig” terjedő térben, Merkel pedig az utóbbi hónapokban többször jelezte, hogy hajlandó az EU és az orosz vezetésű Eurázsiai Gazdasági Unió érdekeinek egyeztetésére, kiegyensúlyozására.

A napokban Federica Mogherini, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is hasonló javaslatot tett, azt írta egy feljegyzésben a tagállamoknak, hogy az EU-nak az ukrán válság fokozatos rendezése érdekében fontolóra kellene vennie az együttműködés felélesztését Oroszországgal globális diplomáciai és kereskedelmi ügyekben.

Mogherini szerint a Moszkvával szembeni szankciós politikát ki kellene egészíteni „egy kezdeményezőbb hozzáállással”, hogy az unió ne csak kényszerrel, hanem diplomáciai nyereségek reményével is váltásra ösztönözze az orosz vezetést Ukrajna kérdésében. A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hangsúlyozta: közös, hosszú távú cél, hogy „Lisszabontól Vlagyivosztokig” szabadon lehessen kereskedni, ezért az EU-nak meg kell vizsgálnia a kereskedelmi kapcsolatok bővítését a Moszkva által kezdeményezett, január elseje óta működő, több volt szovjet tagköztársaságot összefogó Eurázsiai Gazdasági Unióval.