Még több elkölthető jövedelem

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint idén várhatóan 4 százalék körüli lesz az átlagos bérnövekedés, és a stagnálás közeli infláció hatására 4 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Az elemző kommentárjában biztatónak nevezte, hogy a vállalkozásoknál 3,6 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma, ami a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletét tükrözi. Az alkalmazásban állók létszáma a nemzetgazdaságban 1,9 százalékkal bővült, a növekedés a közmunkaprogramok nélkül azonban elérte a 3,2 százalékot, ami a közfoglalkoztatottak számának csökkenését tükrözi az előző évi magas bázishoz képest.

Megindultak a bérek Magyarországon

2015. január-februárban 3,7%-kal nőttek az átlagkeresetek. A keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta.

A reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása növelheti a háztartások elkölthető jövedelmét, így idén a háztartások fogyasztásának kissé 3 százalék feletti növekedésére számít, azonban az elmúlt években elhalasztott fogyasztás miatt nem kizárt ennél magasabb ütemű növekedés sem – emelte ki az elemző.

Megfelel a várakozásoknak az adat

Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője szerint megfelel a várakozásaiknak a keresetek februári növekedése. Mivel gyakorlatilag nincs infláció, idén a reálbér nagyjából 3,5 százalékkal nőhet – tette hozzá. Az elemző szerint az év további részében a mostanihoz hasonló, 3 százalékot meghaladó béremelkedésre van kilátás. A reálbérek hasonló, 3 százalék feletti emelkedése támogatja a fogyasztás bővülését – vélekedett.

A költségvetési szervezeteknél a bruttó átlagbér 207 ezer forintot tett ki az év első két hónapjában, a versenyszférában pedig közel 250 ezer forint volt, a jelentős különbség a közmunkaprogram hatásával magyarázható. – közölte az elemző.

Folytatódik a trend

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy elsősorban a gazdasági növekedés van jótékony hatással a keresetekre. Úgy fogalmazott, sikerült jól beállítani tavaly év végén a munkaadókkal és a munkavállalókkal való egyeztetés során a minimálbér és a garantált bérminimum növekedését, illetve az ajánlott béremelés is „visszaköszön” a statisztikákból, úgy, hogy a foglalkoztatás javul. Czomba Sándor közölte, hogy a kedvező tendencia a következő időszakban is folytatódni fog.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az év első két hónapjában ismét kimagasló mértékben, 5 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek a nemzetgazdaságban, ezzel több mint két éve folyamatosan növekednek a reálbérek Magyarországon. A tárca hangsúlyozta, a versenyszférában a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál kiemelkedő, 66 ezres létszámbővülés ment végbe 2014 februárjához képest.

A fogyasztói árak átlagosan 1,2 százalékos csökkenése következtében a reálbérek növekedési üteme ennyivel meghaladta az év elején a nettó bérnövekedést. Így nemzetgazdasági szinten 5,0 százalékkal, míg a közfoglalkoztatás hatása nélkül 4,3 százalékkal növekedtek egy év alatt a reálkeresetek.

A versenyszféra béremelései és a csökkenő árak mellett a kormány intézkedéseinek, mint a közszférában véghezvitt béremeléseknek, a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek és az aktivitást ösztönző intézkedéseknek meghatározó szerepe van a reálbérek folyamatos növekedésében – olvasható a tárca közleményében.