A II. Világháború végén a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák félelmetes pusztítást végeztek, ennek ellenére az atomenergia békés célú alkalmazása fél évszázad elteltével meghatározó szerepet kapott szerte a világon. 10 évvel ezelőtt már a világ energiájának 6%-át biztosította ez a forrás. Bár az atomenergia olcsóbb és „tisztább”, koránt sem kockázatoktól mentes, erre világított rá sok más mellett a chernobili (1986) és fukusimai (2011) katasztrófa is.

Kína építkezik

A távol-keleti óriás növekvő energiaéhségét atomenergiával csillapítaná. A rendkívül szennyezett levegőtől szenvedő nagyvárosokban is egyre növekszik az igény a környezetbarát energiák növelésére, így Kína 28 atomerőmű építésébe kezdett, jelenlegi 20 erőművén túlmenően.

Észak-Korea provokál

Barack Obama dél-koreai látogatására válaszul a diktatórikus Észak-Korea újabb kísérleti atomkísérletet végezhet, figyelmeztet a dél-koreai nemzetvédelmi minisztérium. 2013 után ez lenne a 4. robbantás, amelyet ismét nemzetközi szankciók követnének.

Nagy-Britannia szivárogtat

Az angolok nem titkos adatokat, hanem alacsony aktivitású radioaktív hulladékot szivárogtathatnak a vízbe, az Ír-tenger közelében fekvő tárolóból a környezetvédelmi minisztérium jelentése alapján. Az üzemeltető elismerte a jelentés eredményét, és hogy néhány száz éven belül gondot okozhat a szennyezés, de szerintük addigra a radioaktív anyag már koránt sem lesz olyan mérgező.

Az atomenergia relatíve olcsó és környezetbarát (amíg minden jól működik és a szennyező anyagok tárolása is szabályszerűen történik). Kockázatos ugyan, de a fosszilis energiahordozók alternatívájaként versenyképes megoldásnak számít. Nemzetközi viszonylatban alkalmazása növekszik, így idővel kiszoríthatja a jelenlegi konvencionális energiaforrásokat. A megújuló energiaforrásoknál (nap, szél, geotermikus stb.) egyelőre kedvezőbb feltételeket nyújt, így előretörése papíron már garantált.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra”]