A BDI legnagyobb éves rendezvénye, a német ipar napja (Tag der Deutschen Industrie) nevű konferencia díszvendégeként elmondott beszédében Manuel Valls hangsúlyozta, hogy az országa „az eladósodás spiráljába került”, ezért az államháztartás rendbetételéhez nagyobb költségvetési bevétel, magasabb infláció és gazdasági növekedés szükséges.
A szándék megvan, de
Ebben a helyzetben van sürgetőbb feladat annál, hogy – a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát jelentő – uniós határérték alá szorítsák a költségvetés hiányát – jelezte Manuel Valls, hangsúlyozva, hogy a deficitről szóló vitát „a reálgazdaság állapotához kell igazítani”.
Hozzátette: a francia vezetés nem hagy fel a hiánycsökkentő erőfeszítésekkel, de a cél teljesítését a gazdaság súlyos helyzete miatt kénytelen elhalasztani, a kívülről érkező nyomásgyakorlásnak pedig nem enged. „Soha nem kérném Németországot arra, hogy oldja meg a franciák gondjait, azt viszont szeretném, hogy egyesítsük az erőinket” – mondta a francia kormányfő.
Jöhet a túlzott deficit miatti eljárás
Franciaországnak tavalyra kellett volna a GDP 3 százaléka alá szorítania államháztartási hiányát, de a párizsi vezetés szerint ez csak 2017-ben sikerülhet. Az Európai Bizottság októberben dönt arról, hogy elindítja-e a túlzott deficit miatti eljárást.
A francia kormány szerint a berlini vezetés a beruházások és a belső kereslet élénkítésével járulhatna hozzá ahhoz, hogy az euróövezetben beinduljon a növekedés. Erre utalt Manule Valls hétfőn is, a német kancellárral, Angela Merkellel folytatott megbeszélése utáni sajtótájékoztatón, amelyen azt mondta, hogy „Franciaországban akkor fogják szeretni a németeket, ha az EU-ban beindul a növekedés”.
Nem a németek felelőssége
A BDI elnöke, Ulrich Grillo viszont a konferencián tartott előadásában amellett foglalt állást, hogy Franciaországnak a saját erejére támaszkodva kell kilábalnia a válságból. „Nem Németország okozta a francia nemzetgazdasági szerkezeti bajait, és nem is Németország felelőssége a gondok megoldása” – mondta a német gazdaság legfontosabb ágazatának vállalkozásait összefogó BDI vezetője.
Párizs és Berlin között jelentős a nézetkülönbség a válságkezelés követendő irányáról. A francia kormányzat a költségvetési egyensúly rovására akarja támogatni a gazdasági növekedést, és megértést vár a német vezetéstől költségvetési ígéretei sorozatos megsértéséért, miközben a német kormány költségvetési szigort és reformokat sürget.
Az ígéreteket be kell tartani
Ez tükröződött Angela Merkel beszédében is. A kancellár a BDI konferenciáján kiemelte, hogy az uniós integráció alapja a gazdaságpolitikában a stabilitási és növekedési paktum, az euróövezeti adósságválság fő tanulsága pedig az, hogy az ígéreteket be kell tartani, különben elvész a hitelesség, ami aláássa az euró és az euróövezet stabilitását. Ezért Németország „ezen a területen megbízhatóságot fog követelni” – mondta Angela Merkel.
Az utóbbi évek azt is megmutatták, hogy a szerkezeti reformok bizonyos idő után meghozzák a várt eredményeket. Ezt jelzi, hogy már látható a gazdasági növekedés Írországban, Spanyolországban és Portugáliában, és Görögország is elérkezett „a növekedés küszöbére” – mutatott rá a német kancellár. Franciaországot nem említette a reformokat sikerrel végrehajtó euróövezeti országok sorában.
