Szél Bernadett (LMP), a bizottság alelnöke az ülésen kijelentette, hogy a kormány az utóbbi években „agymosást végzett”, csak az atomenergia előnyeit kommunikálta, míg a hátrányairól és az alternatív energiaforrásokról egyáltalán nem esett szó.

A törvényjavaslathoz Jávor Benedek (független) öt, Szél Bernadett, továbbá Józsa István és Veres János MSZP-s képviselők egy-egy módosító javaslatot nyújtottak be.

A nép is szólhasson bele?

Jávor Benedek szorgalmazta a 10 évre titkosított háttéranyagok nyilvánosságra hozatalát, és, hogy tartsanak népszavazást az erőmű ügyében. Az ellenzéki képviselő azt is kezdeményezte, hogy készüljön egy nyilatkozat a megállapodáshoz arról, hogy semmilyen kötelezettségvállalás nem lehet ellentétes Magyarország uniós kötelezettségeivel. Végül azt kezdeményezte, hogy az egyezmény csak az új parlament megalakulását követő hatodik hónap első napján lépjen hatályba, hogy az új parlament is megerősítse azt.

Szél Bernadett azt javasolta, hogy az egyezmény csak azt követően lépjen hatályba, hogy a parlament illetékes szakbizottságai – a részletes hatásvizsgálatok után – megállapították, hogy az energiapolitikai, gazdasági, fenntarthatósági és külpolitikai kockázattal nem jár Magyarországra.

A két szocialista képviselő pedig az egyezmény hatálybalépését külön törvénytől tette függővé, amelyet népszavazás erősítene meg.

Az EU-nak nincs ellenvetése

Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára megígérte, hogy a képviselők kapnak háttér anyagot, azt most állítják össze a tárcánál. Bejelentette, hogy az egyezményt megküldték az EU illetékes szervezetének, az Euratomnak, amely visszajelzett, hogy nincs kifogása ellene.

Aradszki András (KDNP) azzal érvelt, hogy a mostani megállapodás keret jellegű, és annak megítéléséhez elegendő információ áll a képviselők rendelkezésére. Szél Bernadett erre reagálva mondta, hogy biankó csekket kap a kormány, anélkül, hogy a képviselők az alapvető számításokat ismernék.

Ez a parlament dolga

Kővári János (Fidesz) is hiányolta az információkat, de úgy vélte, hogy azok birtokában nem az állampolgároknak kell dönteniük népszavazáson, hanem a parlamentnek.

Kepli Lajos (Jobbik) is egyetértett azzal, hogy az új erőmű építéséről népszavazás döntsön. Javasolta egy olyan parlamenti bizottság létrehozását, amely – minden titok ismeretével – végigkíséri az erőmű új blokkjainak építését.

Szili Katalin (független) bizottsági elnök felhívta a kormánypárti képviselők figyelmét arra, hogy a kétharmados döntésük felelősségét a nép előtt is vállalniuk kell.