Az előző, március 24-iki kamatdöntő ülésen is 15 bázispontos alapcsökkentésről döntött a testület. A márciusi ülést követő sajtótájékoztatón Matolcsy György jegybankelnök bejelentette, hogy azzal újabb kamatcsökkentési ciklust indult, amelyet szavai szerint addig érdemes folytatni, amíg a középtávú inflációs célt – egy új, rugalmasabb keretben – el nem érik. Hozzátette, hogy a kamatcsökkentés erősíti a növekedést, támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, és a jegybankot a középtávú inflációs cél elérésében.

Tartós lazaságra készülhetünk

A kamatdöntő ülésről kiadott közleményben a testület úgy ítéli meg, hogy előrejelzései feltételeinek teljesülése mellett „az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az irányadó ráta csökkentése és a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat”. Megjegyzik azt is, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.

A testület megítélése szerint folytatódhat a magyar gazdaság növekedése, azonban az erősödő gazdasági aktivitás mellett is elmarad a kibocsátás a potenciális szintjétől, és a reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad. A belső kereslet élénkülése ellenére – külső piacok elhúzódó kilábalása miatt – a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliség továbbra is meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat.

A belső kereslet élénkülésével, illetve a bérek emelkedésének köszönhetően a maginfláció fokozatosan emelkedhet, azonban a folyamatot lassíthatja az alacsony nyersanyagár hatása. A hazai reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, az alacsony infláció tartósan fennmaradhat, az csak az előrejelzési időszak végén emelkedhet 3 százalék közelébe.

Jobb a nemzetközi hangulat?

A nemzetközi befektetői hangulat összességében kedvező: a Görögországgal kapcsolatos feszültségek, az Egyesült Államokból beérkező vegyesen értékelhető makrogazdasági adatok, az orosz-ukrán konfliktus és a közel-keleti geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatottak a globális befektetői hangulatra, míg az eurózónából érkező kedvező makrogazdasági adatok javították a pénzpiaci környezetet.

A forint euróval szembeni árfolyama visszafogott ingadozás mellett erősödött, majd az időszak végén némi korrekció következett be. A hazai kockázati mutatók és a hosszú államkötvény hozamok összességében enyhén emelkedtek az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban. Magyarország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány – jegyzik meg.