Németh Dávid, a K and H vezető elemzője szerint egyértelműen erre számított a piac, az elmúlt időszakban a forint árfolyama erősödött, kedvező volt a nemzetközi környezet és az infláció továbbra is negatív tartományban maradt.

Óvatos, apró lépésekkel folytatódhat a kamatcsökkentés

Az újabb kamatvágás több tényezőtől függ, egyebek közt az inflációs folyamatoktól – mondta az elemző az M1 aktuális csatornán, hozzáfűzve, hogy az elmúlt egy-két hónapban az üzemanyagár emelkedésének köszönhetően elindult felfelé a fogyasztói árindex. Emellett az is fontos, hogy a nemzetközi környezet miképpen alakul, például egy görög csődhelyzet vagy ukrán csődesemény bekövetkezik-e, vagy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elindítja-e a kamatemelési ciklust. Véleménye szerint egyelőre inkább a kamatcsökkentés folytatódhat, óvatos, apró lépésekkel.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere kommentárjában azt emelte ki, hogy a piac az elkövetkező hónapokra további csökkentéseket áraz, a várakozások szerint az MNB egészen 1,5 százalékig mérsékli majd az alapkamatot.

Véleménye szerint ezt a forgatókönyvet két esemény veszélyeztetheti: egy esetleges görög csőd, amely az ország eurózónából való kiválásával együtt jelentős pánikhoz vezethet a piacokon. Az MNB mozgásterét szűkítheti az is, ha az amerikai gazdaság esetében a gyenge téli makrogazdasági adatok után a második negyedévben ismét jelentősen erősebb számok érkeznének, amelyek fokoznák az amerikai kamatemelési várakozásokat – fejtette ki.

1,5 százalékig csökkenhet az alapkamat

Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint júniusig további 15 bázispontos vágásokkal, 1,5 százalékig süllyedhet az alapkamat. Hozzátette, hogy ha a Fed nem kezdi meg a monetáris szigorítást nyáron, akkor az MNB – egy feltételezett nyári szünet után – a szeptemberi inflációs jelentésre alapozva újrakezdheti a kamatcsökkentéseket, és 1-1,3 százalékos minimumszinten állhat meg az alapkamat.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői azt emelték ki: a kérdés csak az volt, hogy a tanács megtartja-e a márciusban látott 15 bázispontos lépésközt vagy eltér attól. A döntést támasztotta alá szerintük, hogy a nyomott inflációs kilátás továbbra sem enyhült, hiszen a maginflációs mutató megtorpant az elmúlt hónapokban 1 százaléknál. Az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja által feltüzelt kockázatvállalási kedv erősíti a forintot az euróval szemben, így ez is hátráltatja a hazai inflációs folyamatokat.

Arra számítanak, hogy májusban újra kamatot vág az MNB, és 15 bázispontos lépésközökkel az 1,5 százalékos szintig juthat el június végére. Úgy vélik, hogy a jelenlegi folyamatokat figyelembe véve a jegybank inflációs előrejelzésének júniusi felülvizsgálatkor az a jelenleg alternatív forgatókönyv válhat az előrejelzés alapjává, amely szerint az eurózónában elhúzódik a defláció sújtotta időszak, illetve Magyarországon jelentkeznek az alacsony üzemanyagárak másodkörös hatásai. Ebben az esetben a tanács nem áll meg 1,5 százaléknál, hanem folytathatja a kamatcsökkentési ciklust júliusban is – kisebb lépésközzel.

A Fed szigorítás határolhatja be a lazítás végpontját

A Nézőpont Intézet a márciusi kamatvágással megegyező mértékű lépés hátterében azt feltételezi, hogy a jegybank „lélekben” már felkészült a Fed esetleges júniusi kamatemelésére, illetve az Európai Központi Bank (EKB) eszközvásárlási programjának további sikereire. A Fed kamatemelési ciklusának megkezdése csökkentheti a feltörekvő piacok állampapírjai iránti keresletet, így a nemzetközi befektetők az amerikai bank esetleges monetáris szigorításának hatására – részben – a várhatóan megemelkedett hozamú amerikai állampapírok felé tolódhatnak el.

Ez a folyamat érintheti a hazai állampapírok keresletét is, amit azonban az EKB eszközvásárlási programja bizonyos mértékben ellensúlyozhat.A következő hónapokban minimális vágásokra lehet számítani az újra elindított kamatcsökkentési ciklus során, amelynek „végpontját” a hazai inflációs környezet alakulása mellett leginkább a Fed várható szigorítása befolyásolhatja – tették hozzá.

Tartósan alacsony marad az alapkamat

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy látja: a tanács mostani döntésével lényegében előkészítette a kamatcsökkentési sorozat folytatását, mivel a 3 százalékos inflációs cél középtávú elérését a korábbinál lényegesen alacsonyabb alapkamat esetén látja elérhetőnek. Mivel mind az inflációs, mind a nemzetközi feltételek feltehetően kedvezőek maradnak, a Takarékbanknál a kamatcsökkentések folytatására számítanak, a kamat várakozásuk szerint júniusig 1,50 százalékra csökkenhet, de nem zárható ki, hogy az utolsó kamatcsökkentés májusban egy lépésben lesz.

Prognózisuk szerint az alapkamat tartósan alacsony szinten maradhat, mert 2016 őszéig nem számítanak arra, hogy az infláció megközelíti a 3 százalékos célkitűzést. A tartósan alacsony kamatszintet a feltehetően továbbra is igen laza nemzetközi környezet (az EKB 2016 szeptemberéig folytatja a kötvényvásárlási programját), valamint a hazai kockázati megítélés folyamatos javulása, a külső sérülékenység érdemi csökkenése és a várható hitelminősítői felminősítések is támogathatják. „Így kamatemelésre legkorábban jövő év őszétől számítunk, 2015 végén az alapkamat 1,50 százalékon, 2016 végén 1,80 százalékon állhat” – közölte Suppan Gergely.