Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint a módosított, ESA 2010-es módszertan szerint készült statisztikák alapján az államháztartások összesített deficitje az euróövezetben 2013-ban a hazai össztermék 2,9 százalékára csökkent az előző évi 3,6 százalékról, míg az unió egészében 4,2 százalékról 3,2 százalékra mérséklődött. Az államháztartás GDP-arányos deficitje ezzel szemben az eurózónában 89 százalékról 90,9 százalékra, az EU 28 tagállamában pedig 83,5 százalékról 85,4 százalékra emelkedett.

A korábbi ESA 95-ös módszertan szerint az euróövezeti államháztartási deficit 3,1 százalék, a GDP-arányos államadósság pedig 92,7 százalék volt tavaly.

10 ország átlépte a határt

Az államháztartás deficitje 10 országban meghaladta az uniós norma szerinti 3 százalékot, ezek közül is a legnagyobb mértékben Szlovéniában (14,6 százalék), Görögországban (12,2 százalék) és Spanyolországban (6,8 százalék). Ugyanakkor a luxemburgi és a német költségvetés aktívumot mutatott, Észtországban pedig csupán 0,5 százalék, Dániában 0,7 százalék, Lettországban 0,8 százalék, Bulgáriában 1,2 százalék, Csehországban és Svédországban pedig 1,3 százalék volt a GDP-arányos deficit.

Az unió 16 tagállamában haladta meg az államadósság GDP-arányos szintje az uniós elvárás szerinti 60 százalékot. A legalacsonyabb rátát 10,1 százalékkal Észtország könyvelte el, majd Bulgária (18,3 százalék), Luxemburg (23,6 százalék) és Románia (37,9 százalék) következik. A GDP arányos államadósság Görögországban volt a legnagyobb (174,9 százalék), utána Portugália (128 százalék), Olaszország (127,9 százalék) és Írország (123,3 százalék) következik.

Csökkent a magyar adósság

Az Eurostat adatai alapján az ESA 2010-es módszertan szerint számítva a magyar államháztartási deficit tavaly a GDP 2,4 százaléka volt az előző évi 2,3 százalékkal szemben, az államadósság ellenben 78,5 százalékról 77,3 százalékra csökkent. Az állami kiadások a GDP 49,7 százalékára rúgtak a 2012. évi 48,7 százalék után. Ugyanez az arány az unió egészében tavaly 48,5 százalék, az euróövezetben pedig 49,4 százalék volt.

A korábbi módszertanhoz képest az a legjelentősebb változás, hogy az ESA 2010 a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásokat a jövőbe fektetett értékteremtő beruházásnak, eszköznek tekinti, míg az ESA-95 „közbeeső fogyasztásként” kezelte, amellyel negyedévente vagy évente el kell számolni. Ugyanígy veszi számba az új metodológia a katonai kiadásokat is.