Ellentmondásos információk érkeztek az ukrajnai helyzetről csütörtök délután. Miután az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) rendkívüli ülést hívott össze, az ukrán EBESZ képviselő, Ihor Prokopcsuk úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna közvetlen orosz invázióval néz szembe. Ezzel ellentétben a Reuters tudósítása szerint az Oroszországot képviselő Andrej Kelin határozottan tagadta, hogy orosz csapatok akár egy ponton is beléptek volna Ukrajna területére.
Az mindenesetre kérdéses, hogy orosz katonák milyen mértékben vannak jelen Ukrajnában a szeparatisták mellett. Egy NATO-diplomata ugyanis csütörtökön azt közölte, hogy jóval ezer fölé becsülik az országban működő orosz katonák számát. Ezt erősíti meg az is, hogy az önmagát népköztársaságnak kikiáltó kelet-ukrajnai Donyeck nem hivatalos miniszterelnöke azt mondta „Soha nem hallgattuk el a tényt, hogy orosz állampolgárok is vannak közöttünk, akiknek a közreműködése nélkül nehéz lenne harcolnunk. Körülbelül 3-4 ezren lehetnek velünk. Többen már elmentek, de sokan maradtak. Vannak olyan katonák is, akik az eltávozásukat nem a tengerparton töltik, hanem inkább itt harcolnak a szabadságért” – írja a Euronews.
Zavar és pesszimizmus
Egyértelműnek tűnik tehát, hogy a kedden megtartott minszki orosz-ukrán találkozó csak a piacok számára adott okot az optimizmusra. Kosztyantin Jeliszjejev, Ukrajna uniós nagykövete például egy közösség oldalon azt írta, hogy az Oroszországnak a héten Minszkben nyújtott békejobbra egy buta cinikus mosoly volt a válasz, az orosz hadsereg pedig még azon az éjszakán átlépte az ukrán határt. Közölte továbbá, “Ukrajnának és az Európai Uniónak véget kell vetnie ennek a háborúnak”, és felszólította az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanácsot, hogy szombaton tartson rendkívüli uniós csúcsot az ukrajnai helyzet miatt.
Úgy tűnik, magyar idő szerint csütörtök délután a nemzetközi piacok is meglepődtek az orosz-ukrán konfliktus újabb fejleményein, miután „eltúlzott derűlátással” fogadták az orosz és az ukrán elnök minszki találkozóját. Londoni pénzügyi elemzők csütörtöki értékelése szerint az újabb fejlemények tükrében indokolatlan volt a túlzott optimizmus, és a JP Morgan londoni részlege az általa vezetett globális felzárkózó piaci kötvényindex (EMBIG) modellportfolióján belül kisebb mértékű alulsúlyozásúra változtatta az ukrán és az orosz szuverén adósságra szóló befektetési ajánlását az eddig érvényben volt piaci súlyozás helyett. Emellett megerősítették az erősen lefelé módosított ukrán GDP-előrejelzésüket. Más londoni elemzők, többek között a Capital Economics arra is felhívták a figyelmet, hogy elsősorban az olajár várható további csökkenése miatt az orosz gazdaságtól is rendkívül gyenge teljesítményt várnak hosszú távon.
A csütörtök délutáni piaci mozgásokon azonban már az volt látható, hogy a befektetők alaposan összezavarodtak. Egyrészt az Ukrajnából érkező friss hírekre esni kezdtek a főbb nyugat-európai indexek, majd a kedvező amerikai GDP-adatra megindult némi korrekció. A hírdömping közepette az is befolyásolhatta a kereskedőket, hogy Ian Bremmer, az Eurasia Group elnöke úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy lényegében háború van Ukrajna és Oroszország között. New York is intenzív eséssel nyitott, de ez sem tartott sokáig, és a tőzsdék enyhe mínuszokig korrigáltak vissza.
Eközben meredek emelkedéssel reagált csütörtökön Londonban az ukrán és az orosz államcsőd ellen kínált fedezeti ügyletek díjszabása az ukrajnai harci cselekmények eszkalálódására.
Nem is várható javulás?
Az események mintázata már ismerős lehet – nyilatkozta a Bloombergnek Otilia Dhand, a londoni Teneo Intelligence Kelet-Európával foglalkozó szakértője. Putyin az után csatolta el a Krím-félszigetet, miután kijelentette, hogy ez nem áll szándékában. Majd később arra is ígértetett tett, hogy segít a szeparatistákkal folytatott harc enyhítésében. A cél, hogy felkavarja a vizet, és csökkentse az amerikai és európai szankciók kockázatát – tette hozzá. Közölte, a Kreml kettős játékot játszik amennyiben egyrészt pozitív üzeneteket küld a további nemzetközi szankciók megelőzése érdekében, miközben felkészül a konfliktus további eszkalálódására.
Az ukrán vezetés Putyinnal való tárgyalásai valójában nem számítanak – hangsúlyozza Fredrik Erixon, a brüsszeli European Center for International Political Economy igazgatója. A Kreml hosszú távú stratégiája ugyanis az, hogy destabilizálja Ukrajnát. Nem az a cél, hogy elfoglalják a területet, hanem, hogy gyengén tartsák azt.
Kevés okunk van a reményre, hogy a harcok egyhamar befejeződnek – mondta Vlagyimir Pribilovszki, a moszkvai Panorama elemző központ vezetője. Tekintve, hogy a felek Minszkben a legalapvetőbb tényekről sem tudtak megállapodni (például, hogy Oroszország milyen szerepet is vállal a konfliktusban), nincs túl sok minden, amiről tárgyalni lehetne. Hozzátette, Putyin a klasszikus „jó zsaru-rossz zsaru” taktikát alkalmazza. Miközben a tények azt mutatják, hogy Oroszország agresszívan lép fel, Putyin azt próbálja bizonygatni, hogy ő egy ésszerű és méltányos partner.
