Bár az első hat hónapban bővült az ipari termelés és az export is Horvátországban, ez főleg az Európai Unió gazdasági fellendülésének köszönhető a Raiffeisen Bank Austria szakértői szerint. A horvát gazdaság belső strukturális gyengeségei miatt egyelőre nem lehet érezni az egy évvel ezelőtti európai uniós csatlakozás pozitív hatásait – állapította meg az elemzés.

Az Európai Központi Bank monetáris lazítása miatt csökkent a befektetők kockázatkerülő magatartása, és ez segít a magas horvát államadósság finanszírozásában. Az ország teljes külső adósságállománya 2013 végén a GDP-érték 107 százaléka volt; 2005-ben még nem érte el a 69 százalékot.

A második félévben várhatóan a szolgáltatás-export bővülése és a turizmus erősítheti a gazdaságot. A horvát kormány adatai szerint tavaly a turizmusból csaknem 7,2 milliárd euró folyt be az államkasszába, ez a hazai össztermék (GDP) 15 százaléka. Horvátország ellen az év eleje óta túlzottdeficit-eljárás folyik, az ország várhatóan csak 2016-ban tudja a GDP három százaléka alá szorítani a költségvetési hiányt.

A zágrábi Ivo Pilar intézet felmérése szerint a horvátok mindössze 10 százaléka vélte úgy, hogy jó vagy nagyon jó az ország helyzete. A megkérdezettek csaknem 85 százaléka mondta azt, hogy a helyzet rossz, ezeknek több mint fele (46 százalék) egyenesen úgy foglalt állást, hogy nagyon rossz. A két legsúlyosabb gond szerintük a korrupció és a munkanélküliség. A közvélemény-kutatásba bevont ezer ember kétharmada nem számít arra, hogy akár a személyes helyzete, akár az ország állapota 2-3 éven belül javulni fog. A megkérdezettek az állami intézmények és szervek közül a leginkább a hadseregben bíznak, a legkevésbé pedig a parlamentben, a kormányban és a politikai pártokban.