Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerint az elmúlt napok aktivitási adatsorainak összehasonlítása ritkán tapasztalható egyértelműséggel jelzi az amerikai és az euróövezeti gazdaság közötti széttartó folyamatokat.

A mai adatok is ezt igazolják

Különösen kirívó e divergencia az amerikai és az euróövezeti gyáripar aktivitásának változását mérő beszerzésimenedzser-indexekben (BMI). A csütörtökön ismertetett első becslés alapján az amerikai feldolgozószektor augusztusi BMI-mérőszáma az előző havi 55,8-ról a már robusztus bővülést jelző 58-ra ugrott, az euróövezeti mutató ugyanakkor 51,8-ról 50,8-ra esett, vagyis a teljesítménynövekedés és a visszaesés teoretikus mezsgyéjének tekintett 50-es küszöbérték közelében jár.

Az EKB meg sem közelíti a Fed-et

Hasonlóan kirívó jele a két gazdasági erőcentrum távolodásának a monetáris politika várható iránya. Az amerikai jegybankrendszer, a Federal Reserve monetáris testületének (FOMC) júliusi üléséről kiadott jegyzőkönyv egyértelműen arra vall, hogy a Fed egyre közelebb kerül a recesszió utáni első kamatemeléséhez, az eurójegybank (EKB) azonban jó eséllyel még további enyhítési intézkedésekre kényszerül – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

Nem csoda, ha megugrik a dollár

A ház szerint mindezek nettó hatása valószínűleg felfelé hajtja a dollárt az euróval szemben. A cég előrejelzése az, hogy a dollár 2015 végére 1,25 dollár/euróra erősödik a jelenlegi 1,33 dollár/euró körüli szintekről. A Capital Economics londoni elemzőinek csütörtöki tanulmánya szerint azonban „minden esély” megvan arra, hogy a dollár már előbb eléri ezt az árfolyamot.

Hiába igyekeznek felzárkózni a lemaradott országok

Egy másik nagy londoni gazdasági elemzőház legutóbbi előrejelzése szerint kezdenek ugyan magukhoz térni az euróövezeti periféria gazdaságai, de az elszenvedett súlyos recesszió sebei várhatóan a következő öt évben sem gyógyulnak be teljesen.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászainak minapi tanulmánya szerint az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) az európeriféria mind az öt gazdaságban továbbra is messze elmarad a válság előtt mért legutóbbi csúcsértékektől. A CEBR azzal számol, hogy közülük Görögország, Spanyolország és Olaszország 2019-ig sem éri el a recesszió előtti teljesítményét. A ház elemzéséhez fűzött táblázatos kimutatás szerint például Görögországban 2008 és 2013 között 23,8 százalékkal zuhant az egy főre jutó összkibocsátás reálértéken, és 2014-2019 között összesen csak 15 százalékos növekedés várható.

Siralmas a teljesítményük

A cég szerint ráadásul az euróövezet legnagyobb központi gazdaságainak teljesítménye is „siralmas” volt az idei második negyedévben, és ennek nyomán az eurójegybanknak most már le kell küzdenie a mennyiségi enyhítéssel szembeni „allergiáját”. Az EKB által nyár elején bejelentett gazdaságélénkítő és deflációellenes intézkedéscsomag ugyanis nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – hangsúlyozzák a CEBR elemzői.

A ház szerint ez fokozza az eurójegybankra nehezedő nyomást a teljes körű mennyiségi enyhítési ciklus elkezdése végett. A kockázatok ugyanis lefelé hatnak: az orosz-ukrán válság keltette geopolitikai feszültség jelentős bizonytalanságot okozott a német vállalati szektorban, rontva az üzleti bizalmat és a beruházási kilátásokat.

A CEBR mindent egybevetve alig 0,7 százalékos idei egész évi növekedést vár az euróövezetben, de véleménye szerint ez is attól függ, hogy az EKB megteszi-e a szükséges élénkítő lépéseket.