Martin Schulz a Welt am Sonntag című német lapban megjelent interjúban a csütörtöki athéni látogatását felidézve elmondta, hogy az új görög kormány igen kevéssé tapasztalt, és Alekszisz Ciprasznak is még „tájékozódnia” kell arról, hogy miként zajlik a kormányzati munka.
Egyelőre az sem látszik „teljes egészében”, hogy mi az új athéni vezetés koncepciója, ez azonban „esély is arra, hogy az együttműködés felé induljunk el” – mondta a szociáldemokrata politikus.
A választás lázában
Hozzátette, hogy megbeszélése Ciprasszal „nem volt egyszerű”, mert a miniszterelnök még „a választási kampány retorikáját” használta. Ezért a „lelkére kötöttem, hogy tegye félre a verbális fegyvereket”, hiszen a németek szidalmazása és Angela Merkel támadása ugyan „egyeseknél jó fogadtatásra találhat”, de nem segít Görögország válságának kezelésében.
„Különben meg nemcsak a németek, hanem az egész EU kételkedve szemléli az athéni fejleményeket” – mondta az EP elnöke. Hangsúlyozta, hogy Ciprasz téved, ha azt gondolja, hogy elküldheti a hitelező trojka – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság (EB) – képviselőit, és az európaiak mégis finanszírozzák majd a választási ígéreteit.
Szerinte inkább arról kellene gondolkodni, hogy miként lehet munkahelyteremtő és a gazdasági növekedést élénkítő beruházásokat végrehajtani Görögországban. Felvetette, hogy az államháztartás terheinek csökkentése céljából önrész befizetése nélkül lehetne folytatni az uniós forrással támogatott fejlesztéseket.
Mást akarnak a felek
A múlt vasárnapi választások után hivatalba lépett görög kormány az államadósság egy újabb részének elengedését kívánja elérni a hitelezőknél, köztük az euróövezeti társállamoknál. A német kormány ezt elutasítja. Berlin azt szeretné, hogy Görögország sikeres legyen és az euróövezet tagja maradjon, de adósság-elengedésre nincs lehetőség – mondta egy szombati lapinterjúban Angela Merkel kancellár.
A német lakosság többsége osztja a kormány álláspontját, ezt mutatja a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban ismertetett reprezentatív felmérés, amely szerint a németek 62 százaléka támogatja Görögország euróövezeti tagságát, de 68 százalékuk ellenzi a tartozás egy újabb részének leírását.
Legutóbb 2012-ben engedték el a görög államadósság egy részét, akkor az ország magánhitelezői – köztük bankok, biztosítótársaságok, befektetési alapok – a kezükben lévő 200 milliárd eurónyi görög állampapírok nominális értékének 53,5 százalékát (107 milliárd euró) írták le.
A görög államadósság 2014 végén 320 milliárd euró volt, ami a hazai össztermék (GDP) 172,2 százalékának felel meg. Athén 2010 óta 240 milliárd euró hitelt kapott az IMF, az EKB és az EB szervezésében.
