A friss munkanélküli adat kétségkívül kedvező, hiszen a 7,7 százalékos ráta külföldi, európai kitekintésben még szalonképes is lehet. A munkanélküliek 46,6 százaléka tartósan munkanélküli, azaz legalább egy éve keres állást. A munkanélküliség átlagos időtartama viszont 19 hónapról 17,8-re változott.

Tavaly nyár óta növekszik a munkanélküliek száma

Az adatok egy esztendős összehasonlításban értendők, s még akkor is jónak tekinthetők, ha tavaly nyár végén mintha fordulat következett volna be a munkanélküliség 2012 óta töretlennek mondható csökkenési tendenciájában. A KSH vizuális adatai szerint ugyanis tavaly augusztus óta éppen 0,6 százalékkal növekedett a munkanélküliségi ráta. És még egy fontos összefüggés: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint az idei év februárjában négyszázharmincegyezer volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, ami 2,9 százalékos mérséklődést jelen a korábbi év hasonló időszakához képest.

A közfoglalkoztatás, a közmunka, bármennyi kritikai is éri, ma a munkanélküliség elleni küzdelem egyik fontos eszköze. Még akkor is, ha az így megszerezhető jövedelem nagyságát számos kritika éri. Különösen, ha bele gondolunk, Magyarország egy olyan állam, amelyben létezhet emberek jelentős csoportja mindenféle bevétel és jövedelem nélkül. Arról nem is beszélve, hogy az ország egy-két térségében meglehetősen jelentős embercsoportok kizárólagos bevételét jelenti a közmunka.

Túlzottnak tartják a közfoglalkoztatás szerepét

Mindazonáltal a munkanélküliség kezelésében a közmunka szerepét szakértői körökben sokan túlzottnak tartják. A leggyakoribb érv az, hogy a vállalható munkakörök és a visszatérés, vagy bekerülés a munka társadalmilag általános világába, ezen az úton, meglehetősen kérdéses.

Kétségtelen, hogy a legégetőbb kérdés, mi is lenne a magyar munkanélküliséggel a közmunkaprogram nélkül. Arra nézvést ugyanis kevés a publikált statisztika, mennyi közmunkásnak segített a közfoglalkoztatás abban, hogy olyan munkahelyet találjon, amely legalább egy tisztes bérhez juttatná.

Az idén januárban a közfoglalkoztatásban részt vevő emberek száma 180.136-ot tett ki. Érdekes összefüggés lehet, hogy az elmúlt nyár vége óta megfigyelt növekvő munkanélküliséggel egy időben gyarapodott a közfoglalkoztatottak száma. Nincs rá adat, de elképzelhető, hogy sok munkahelyét elveszítő ember a közfoglalkoztatásba került át. Januárban a Belügyminisztérium információi szerint a közfoglalkoztatásban részt vevők száma 10,9 százalékkal növekedett az elmúlt év decemberéhez képest. Az év elején több mint negyvenháromezren léptek be a közfoglalkoztatási programok valamelyikébe, döntő többségük (83 százalékuk) a hosszabb idejű közfoglalkoztatásba.

Indul a harmadik kulturális közfoglalkoztatási program

A jelenlegi kormánypolitika minden bizonnyal még hosszú ideig ,,operál” közmunkaprogramokkal. Ennek egyik jele, hogy bejelentették: hatezeregyszáz közfoglalkoztatottal elindul a harmadik kulturális közfoglalkoztatási program. A harmadik kulturális közfoglalkoztatási program várhatóan 2016. február 29-éig tart. A program feltételeit, így a kulturális közfoglalkoztatás keretszámát is a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási támogatási programja biztosítja.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára nemrég úgy fogalmazott: „értékalapú közösségszervező munkálatokat szeretnének életre hívni, és a kultúra terjesztésével egy minőségibb életszínvonalat biztosítani azok számára is, akik eddig nem fértek hozzá a kulturális javakhoz vagy közösségekhez”. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kulturális közfoglalkoztatottak számának 6.100-ra emelésével a települések kétharmadára jut majd szakember.