A londoni gazdasági napilap saját felmérésének eredményeit ismertetve kimutatta, hogy a Crédit Suisse bankcsoport és a szövetségi jelzáloghitel-piaci felügyelet (Federal Housing Finance Agency) között létrejött múlt heti vádalku nyomán – amelynek alapján a bank 885 millió dollár bírságot fizet – 99,5 milliárd dollárra nőtt az a bírságösszeg, amelynek befizetésébe a nagybankok az amerikai felügyeleti hatóságokkal kötött hasonló egyezségek keretében beleegyeztek.

Ebből több mint 52 milliárd dollárt tavaly fizettek be az érintett pénzintézetek, és az eddigi teljes bírságösszegből 15,5 milliárd dollárnyi külföldi bankokat terhel.

A Financial Times szerint a csaknem százmilliárd dolláros eddigi teljes bírságtömeg tükrözi a bankokkal szembeni politikai hozzáállás jelentős változását. Az amerikai felügyeleti szervek és az Obama-kormány igyekszik ugyanis eloszlatni azt a közfelfogást, hogy „a bankárok túl könnyen megúszták” a globális pénzügyi válság előidézésében játszott szerepüket.

Az egyéni bírságok összege igen széles sávban mozog: előfordult mindössze 1 millió dolláros büntetés, de például a Bank of Americának 11,8 milliárd dollárt kellett fizetnie.

Mi nekik pár milliárd dollár büntetés?

A brit lap által megszólaltatott ágazati szakértők szerint ugyanakkor a hatalmas bírságokat „könnyedén lenyelő” nagybankok esetében a kemény hatósági fellépés sem gyakorol feltétlenül jelentős hatást. Anat Admati, a Stanford Egyetem gazdaságtan-professzora a Financial Timesnak kijelentette: a bírságokat „az üzletmenettel járó költségek” közé lehet sorolni, a bírságolási gyakorlat nem tárja fel a probléma gyökerét és nem hatékony eszköze a banki magatartás megváltoztatásának.

A Financial Times adatai szerint a hat legnagyobb amerikai bank – a JP Morgan Chase, a Bank of America, a Citigroup, a Wells Fargo, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs – összesített tavalyi eredménye 76 milliárd dollár volt, alig kevesebb, mint a 2006-ban mért legutóbbi csúcs.